A Medve keresztbe tesz - a Nabucco halálraítélt?
Míg nálunk az ellenzék bírálja a kormányt, miért nem áll ki egyoldalúan a Nabucco-gázvezeték mellett az oroszok támogatta Déli Áramlattal szemben, Berlinben már nyíltan arról beszélnek, hogy az alternatív gázforrások felhasználását célzó EU-projekt kudarcba fog fulladni. Ennek oka az, hogy a potenciális kitermelő országok nem akarnak ujjat húzni Moszkvával és inkább az onnan érkező vételi ajánlatokat fogadják el. Ezzel a taktikával Oroszország elérheti, hogy Európa továbbra is az onnan érkező gázszállításoktól függjön.
Végérvényes kudarc fenyegeti a Nabucco földgázvezetéket - írta szerdai számában a Handelsblatt. A német üzleti politikai napilap szerint Oroszország keresztezi az európaiak stratégiáját. Az újság emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió az elmúlt időszakban jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy új közép-ázsiai gázszállítók megnyerésével csökkentse az Oroszországtól való függőséget, ezek azonban kevés sikerrel jártak. Annak ellenére, hogy a napokban Angela Merkel kancellár személyesen járt közbe a türkmén elnöknél a közép-ázsiai gázszállítások érdekében.
Oroszország jó ideje azon fáradozik ugyanis, hogy felvásárolja Kaszpi-tengeri szomszédai földgázkészleteit, majd saját számlájára értékesítse azokat Európa számára. Ha ez sikerül, az európai konzorciumnak a Nabucco-vezeték megépítésére irányuló tervei halálra vannak ítélve. A konzorcium elképzelése szerint a földgázt Közép-Ázsiából Törökországon keresztül kellene Európába szállítani, de továbbra is teljes mértékben homályos, melyik ország szállítaná a földgázt. A térség egyik legfontosabb kőolaj-, illetve földgáztermelője, Azerbajdzsán például az orosz Gazpromnak akarja földgázát szállítani, erről előzetesen már meg is állapodtak az orosz céggel.
A potenciális kitermelő országok közül nemcsak Azerbajdzsán, hanem Kazahsztán is orosz nyomás alatt áll, s az EU-t Kazahsztán is kikosarazta. A Handelsblattnak nyilatkozó kazah gazdasági miniszter elmondta, hogy Moszkva állandó nyomást gyakorol rájuk annak érdekében, hogy ne vegyenek részt a Nabuccóban. Hasonló okok miatt a közelmúltban Türkmenisztán is elutasította az uniós energiaügyi biztosnak az európai szállításokra irányuló kérését.
Mint arról korábban mi is többször írtunk, szakértők szerint a források egyébként sem lennének elegendőek a tervezett kapacitás feltöltésére. Ahhoz más, közel-keleti szállítókat is meg kellene nyerni – így például Iránt -, ez viszont geopolitikai és kockázati okokból aligha lehetséges. Ráadásul változatlanul fennáll a fő tranzitországnak szánt Törökország problémája is. Ennek lényege, hogy Ankara nem elégszik meg ezzel a szereppel, hanem a vezetéken szállítandó gáz 15 százalékának kedvező áron történő és tranzitköltségek nélküli megszerzésére törekszik, egyrészt saját felhasználásra, másrészt harmadik piaci értékesítésre. Erről az EU hallani sem akar.
Mindezek fényében erősen kérdéses, létrejöhet-e a magyar kormányfő által kezdeményezett Nabucco-csúcs, és ha igen, lesz-e egyáltalán értelme. Ha ugyanis a jelenlegi feltételek nem változnak, a projekt megvalósíthatatlan lesz és Európa orosz gáztól való túlzott függősége belátható ideig megmarad.
