A Magyarország elleni monitoring is téma lesz az ET-ben

A hétfőtől péntekig tartó ülésszak témáiról a nyitó napon hozta meg a döntést Strasbourgban a parlamenti közgyűlés házbizottsága. A magyar vonatkozású indítványról e szerint kedd délután folytatnak vitát, majd szavaznak.

Az eredeti javaslathoz hétfő délutánig lehetett módosító indítványokat benyújtani. Ezeknek a pontos tartalma egyelőre nem ismeretes. Az MTI értesülése szerint különböző országokhoz tartozó jobbközép, illetve konzervatív pártállású képviselők számos módosító indítványon dolgoztak – egyebek közt olyan elképzeléseket is megfogalmazva, amelyek nagymértékben megváltoztatnák a Magyarországgal kapcsolatban születő döntés jellegét.

ET-tisztségviselők felhívták a figyelmet arra: felettébb szokatlan döntés lenne, ha európai uniós tagállammal szemben megfigyelési eljárást indítanának. Ugyanakkor utaltak arra is, hogy az ET alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság a közelmúltban elmarasztaló tartalmú megállapításokat tett a negyedik magyar alaptörvény-módosítással kapcsolatban, és ez a szakvélemény élénk visszhangot keltett az ET parlamenti közgyűlésében is.

A strasbourgi székhelyű, jelenleg 47 tagországot átfogó Európa Tanács a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítását tekinti fő feladatának. A parlamenti közgyűlés az ET 318 tagú testülete, a tagállamok törvényhozásainak tagjaiból tevődik össze, nagyjából tükrözve az egyes országok lélekszámát, illetve a nemzeti parlamenteken belüli pártarányokat.

A megfigyelési eljárás keretében az ET képviselői rendszeresen látogatásokat tesznek az érintett országban, konzultációkat folytatnak annak hatóságaival, politikai tényezőivel, az igazságszolgáltatás és a civil társadalom reprezentánsaival. Tapasztalataik alapján időről időre értékelést terjesztenek a parlamenti közgyűlés elé arról, hogy miként alakul a megfigyelt tagországban a demokrácia, a jogállamiság, illetve az emberi jogok helyzete.

Jelenleg tíz ET-tagállammal szemben folyik megfigyelési eljárás. Ezek: Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Örményország, Szerbia és Ukrajna. Négy további ország – Bulgária, Monaco, Macedónia és Törökország – vonatkozásában az úgynevezett „megfigyelés utáni párbeszéd” szakasza van érvényben.

A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló indítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített a jogállamiság magyarországi helyzetéről. A jelentéstevők előzőleg több tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, legutóbb idén februárban. Közösen készített jelentésüket a monitoringbizottság megkapta ugyan, Fischerová azonban ezután lemondott társjelentéstevői tisztségéről. Bár aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte.

A jelentést a parlamenti közgyűlés monitoringbizottsága áprilisban nagyon szűk többséggel, olyan szavazási procedúra eredményeként fogadta el, amelynek az egyértelműségét többen kétségbe vonták. A parlamenti közgyűlés házbizottsága ezután májusban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ellenzi a megfigyelési eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Mivel ez a vélemény nem egyezett a monitoringbizottságéval, a kérdést a parlamenti közgyűlés plenáris ülésének napirendjére kellett tűzni.

A monitoringbizottság dokumentuma szerint aggodalomra ad okot Magyarországon a demokratikus fékek és ellensúlyok erodálódása, és súlyos aggályok vannak azt illetően, hogy Magyarország teljesíti-e azon kötelezettségeit a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tekintetében, amelyeket az Európa Tanácshoz való csatlakozáskor vállalt.

A nevesített aggályok közé tartozik, hogy a magyar alkotmányt és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvényeket sietve, kevéssé átlátható módon fogadták el. A sarkalatos törvényekben szabályozott kérdések túlságosan széles skálát ölelnek fel, a kormányoldal az Alkotmánybíróság megkerülésére igyekszik felhasználni kétharmados parlamenti többségét, az alkotmány szűk politikai érdekek mentén történő állandó változtatása pedig aláássa az alkotmányos keretek szükséges stabilitását – állítja a monitoringbizottságban elfogadott dokumentum.

A jelentés készítői kifejezetten kitértek a legutóbbi, negyedik alkotmánymódosításra, amely – mint fogalmaztak – Magyarország nemzetközi partnereinek kifejezett tanácsa ellenére történt meg. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy ebben helyet kaptak korábban alkotmányellenesnek minősített előírások. A dokumentum szerint az egyes aggályok önmagukban is súlyosak, ám együttesen nézve megdöbbentő a kulcsfontosságú intézmények többsége fölötti politikai ellenőrzés kialakításának szándéka, amelyet a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengítése kísér.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a bizottsági jelentésről azt mondta, az ET nem jogi bírálatokat, hanem politikai vádakat fogalmazott meg. Szerinte az eljárás arra volt példa, mint ha megint „előbb lett volna ítélet, mint tárgyalás”. Hozzátette: kétszer is találkozott a bizottság jelentéstevőivel, vizsgálatuk eredménye azonban nem tükrözte az egyébként konstruktív megbeszéléseket.