A magyarok kétharmadának nincs pénze utazni

„A magyar lakosság kétharmada kimaradt a turizmus nyújtotta kikapcsolódási lehetőségekből. Ennek legfőbb indoka az anyagi lehetőségek hiánya” – fogalmaz a KSH a Jelentés a turizmus 2013. évi teljesítményéről című kiadványában.

2014. július 30., 05:32

A fenti megállapítás a belföldi turizmusra érvényes, de a kiutazási mutatóink sem az egyértelmű növekedés jeleit mutatják. 2013-ban úgy nézett ki a belföldi turizmus, hogy mindössze egyharmadunk utazott el 1–3 éjszakára vagy ennél hosszabb időre belföldön – adta hírül a Turizmusonline.hu.

Ráadásul 2013-ban tovább csökkent a többnapos belföldi utazások száma és az azokon eltöltött idő, a 14 millió utazás során mintegy 60 millió napot töltöttek el a turisták, ami 16, illetve 14 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A csökkenés nagyobb mértékben érintette a legfeljebb négynapos, mint az ennél hosszabb időtartamú utakat.

Az utazási motivációknál 41 százalékkal második helyen áll a rokonok, ismerősök meglátogatása. 5 százalékkal többet a szórakozás, pihenés. Az igénybe vett szállástípusok között kiemelkedően magas (46 százalék) a rokon, ismerős által biztosított szállás, míg 15 százalékot a saját második otthonban, nyaralóban töltött idő képvisel.

Azoknak, akik belföldi utat sem engedhettek meg maguknak, sovány vigasz, hogy az egyharmad naponta 16 százalékkal többet költött (4315 Ft) 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest. A wellnessturisták voltak a legbőkezűbbek napi 8778 forinttal. A költés szerkezete viszont úgy néz ki, hogy az utazás alapjaira – szállás (37 százalék), közlekedés (21 százalék), étkezés (23 százalék) – költünk. Az „egyébre”, ami utazásunk savát-borsát adhatja, csupán 18 százalék marad.

Külföldre tavaly ugyan 0,9 százalékkal utaztunk kevesebbet, de jelentősen visszaesett az üzleti turizmus és a vásárlás. 2013-ra a hat évvel ezelőtti utazószám felére zsugorodott az egynapos üzleti utak száma. A többnapos üzleti utak száma – az előző években tapasztalt csökkenés és a 2012-es, 21 százalékos visszaesést követően – 2013-ban további 8,3 százalékkal csökkent a bázisévhez képest.