A magyar nem ellenére az EP megszavazta a kvótarendszert
Az EU-s döntéshozatalhoz képest szokatlanul gyorsan hagyta jóvá az Európai Parlament (EP) a 120 ezer Olaszországba, Görögországba és Magyarországra érkezett menedékkérő áthelyezésére vonatkozó javaslatot csütörtök délelőtt. Kevesebb mint nyolc nap telt el azóta, hogy az EU javaslattevő testülete, az Európai Bizottság előállt a művelet tervével szeptember 9-én.
Az EP-képviselők a gyors reagálással a belügyminiszterekre szeretnének nyomást gyakorolni, hogy ideje végre megállapodniuk a második vészhelyzeti mechanizmusról – írja az Eurologus blog.
A döntés ugyanis a miniszterek kezében van. Mivel egy időszakos, rendkívüli műveletről van szó, amellyel a bizottság az EU külső határain fekvő országokra nehezedő bevándorlási nyomást igyekszik kezelni, az Európai Parlamentnek nincs döntési jogköre a kérdésben. A minisztereknek azonban konzultálniuk kell az EP-vel, és addig nem hagyhatják jóvá a javaslatot, amíg ki nem kérték a képviselők véleményét.
Az EP legnagyobb frakciói: az Európai Néppárt és a szociáldemokraták kiálltak az eredeti terv mellett, és a menedékkérők kötelező kvótarendszer alapján történő elosztását támogatták. A Fidesz–KDNP képviselői leszavazták a javaslatot, elsősorban azért, mert az Magyarországra róná az 54 ezer menedékkérő fogadásával és áthelyezésével járó feladatokat.
„Magyarország tranzitállam, frontállammá minősítése elfogadhatatlan a magyar kormány megkérdezése, előzetes egyeztetés nélkül – áll a Magyar Néppárti Delegáció közleményében. – Ettől függetlenül Magyarország nem kíván elzárkózni egy leendő mechanizmus kidolgozástól.”
A legtöbb honatya élesen bírálta a tagállamok bel- és igazságügy-minisztereit, amiért hétfőn nem tudtak megegyezni a 120 ezer menedékkérő áttelepítéséről. A kudarc oka az volt, hogy kelet-közép európai országok egy csoportja, köztük Magyarország jelezték, hogy nem kívánnak részt venni a műveletben.
Szeptember 22-ére újabb rendkívüli tanácsülést hívtak össze, ahol megint összecsaphatnak a felek.
A miniszterek asztalára kerülő javaslatban ugyanakkor lehet egy fontos változás: „Magyarország nem tekinti magát határországnak, és nem kívánja kihasználni az áttelepítési mechanizmust. Az Európai Parlamentnek az álláspontja kialakításakor figyelembe kell vennie ezt a változást” – hívta föl a figyelmet a tanács elnöksége nevében felszólaló luxemburgi bevándorlás- és menedékügyi miniszter, Jean Asselborn az EP szerdai plenáris ülésén.
Szerkesztőségünk azzal a kérdéssel kerete meg a Külügyminisztériumot (KKM), hogy mit jelent a gyakorlatban az a formula: „Magyarország nem tekinti magát határországnak, és nem kívánja kihasználni az áttelepítési mechanizmust.” Cikkünk zárásáig nem kaptunk választ.
Az EP tovább is menne
Az Európai Parlament szívesen látna egy hosszú távon is működő menedék- és bevándorlási rendszert az Európai Unióban. A bizottság azt ígérte, hogy az év végéig előáll ennek a rendszernek a tervével. Ennek a tervnek a kidolgozásában a parlament is egyenrangú félként vesz majd részt az EU-s miniszterek mellett.
