A leprás szó degradáló értelmű használta ellen indítanak kampányt

Az ENSZ-nek benyújtott jelentés szerint a leprások helyzete csak tovább romlott a koronavírus-járvány alatt, sokaktól megtagadták a tesztelést és a koronavírus elleni vakcinát is.

2021. július 12., 17:18

Szerző:

Egészségügyi aktivisták azért kampányolnak világszerte, hogy a „leprás” szót ne használják többet sehol a világon gúnyos vagy bármilyen más pejoratív értelemben – írja a The Guardian.

A kampány oka, hogy a járvány alatt több politikus és más közéleti személyiség is sokszor használta ezt a kifejezést degradáló értelemben, ami miatt csak még jobban marginalizálódtak a leprával küzdő emberek. Az aktivisták hozzátették: a betegség még mindig létezik a világ egyes pontjain, de már gyógyítható. 

A „leprás” szót több médium is használta a koronavírusos betegek kirekesztéséről szóló jelentésekben, de például olasz és brazil politikusok is, amikor arról panaszkodtak, hogy szerintük „leprakolóniaként” tekintenek rájuk a magas esetszámaik miatt. Az aktivisták csak „az L-betűs szóként” hivatkoznak a kifejezésre.

A brit The Leprosy Mission nevű jótékonysági szervezet globális kampánymenedzsere, Mathias Duck szerint a „leprás” szó pejoratív használata fenntartja a betegséggel szenvedő emberekkel szembeni előítéleteket. Elmondása szerint a leprában szenvedők a koronavírus-járvány előtt is háttérbe szorultak, de utána még jobban marginalizálódtak az egészségügy és a politika fontossági listáján.

Az ENSZ Ember Jogi Tanácsának múlt héten nyújtottak be egy jelentést a leprások pandémia alatti helyzetéről. A jelentés szerint a járvány alatt nem fértek hozzá kezelésekhez, romlott a gyógyszerellátásuk és nagy számban haltak meg koronavírus-fertőzés következtében. Egy korábbi ENSZ-jelentésben már leírták: a leprával küzdő embereket rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozza betegségük annak ellenére, hogy a betegség már gyógyítható. Nehezen jutnak rendszeres munkához vagy egészségügyi ellátáshoz, valamint közösségükből is kirekesztik őket. 

Duck szerint, aki maga is egy gyógyult leprás, a leprásoktól a pandémia alatt megtagadták a tesztelést, a kezelést és a koronavírus-elleni vakcinát is.

„Hirdetjük a kézmosás és a maszkviselés fontosságát, de ezeknek a közösségeknek nincs lehetősége erre, még alapvető élelmiszerekhez sem jutnak hozzá a lezárások miatt”

– fogalmazott a kampánymenedzser.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint minden évben több mint 200 ezer leprás megbetegedést regisztrálnak. „Szerencsére a lepra többféle gyógyszeres terápiával gyógyítható. Ami azonban nehezen gyógyítható, az a betegséggel kapcsolatos megbélyegzés, amit a leprával küzdőknek át kell élniük” – írták májusban a szervezet Fülöp-szigeteki aktivistái, miután az országban nagy felháborodást keltett, hogy egy felsőbb bírósági ügyben a „leprás” szót átvitt értelemben használták.

A leprát okozó baktérium cseppfertőzéssel terjed, de évekig is eltarthat, amíg az embernél jelentkeznek a tünetek. A súlyos szövődmények elkerülhetők, ha gyorsan diagnosztizálják és kezelik.

(Kiemelt kép: Leprás beteget operál egy orvos a pakisztáni Islamabadban, 2021. február 17-én. Fotó: Arbe Immanuel Bänsch / DPA/AFP)

Tavaly a második világháború óta a legjelentősebb mértékben emelkedett az antiszemita incidensek száma világszerte, különösen az iszlamista Hamász október 7-i terrortámadása, és az azt követő gázai háború óta - szögezte le vasárnap kiadott éves közös jelentésében a Tel-Avivi Egyetemen székelő Kortárs Európai Zsidóság Intézete és az amerikai Rágalmazás-ellenes Liga (Anti-Defamation League).