A lengyelek is aggódnak

A lengyel média kiemelt figyelmet szentel Magyarország leminősítésének. A közszolgálati televízió gyorshírei beszámoltak arról, hogy az európai tőzsdeindexek, köztük a lengyel is, nagyot estek hazánk bóvli kategóriába való sorolása miatt. Az esti híradó nagy terjedelmet szentelt a kérdésnek és szinte minden lengyel lap foglalkozik a hírrel.

2011. november 26., 17:13

A Gazeta Prawna emlékeztetett arra, hogy 2008-ban Magyarország volt az első, amely az IMF hitelét igénybe vette, s kiemelte, hogy ugyan most is tárgyalni fogunk a szervezettel, de ez a lépés ellentmond az eddigi másfél év gazdasági kormányzásának. Az újság internetes oldalain a fórumozók első kérdése az volt: „És Ön ehhez mit szól Kaczynski úr? Továbbra is úgy véli, hogy Budapestnek kell lennie Varsóban?” Ugyanezt a kérdést tette el a közszolgálati televízió esti híradójának riportere, a Jog és Igazságosság pártja elnökének nevét nem említve.

A Gazeta Wyborcza a hírről beszámolva hangsúlyozza, hogy a leminősítés azt jelenti: rizikó, mert lehet, hogy a kormány nem adja vissza egészében a befektetett pénzeket. Beszámol arról is, hogy a befektetők reakciója azonnali volt és a forint jelentősen gyengült, de ez hatással volt a zlotyra is, és jelentősen megdrágultak a magyar államkötvények kamatai.

A lap szerint ugyan papíron a magyar államháztartás helyzete javult, de ez egyszeri, elsősorban a magánnyugdíj-pénztárak államosításából következő eredmény. Az Európai Bizottság véleménye szerint jövőre a magyar gazdaság tulajdonképpen megáll a növekedésben, a hitelek magasabbak lesznek és az államháztartás növekedése helyett ismét megjelenik majd a deficit.

A cikkíró szerint nincs tehát abban semmi meglepő, hogy ebben a helyzetben a magyar parlament az áfát 27, az evát 37 százalékra emelte – ezzel az áfa Európában a legmagasabb lett, de a Moody’s elemzőit még ez sem győzte meg. Magyarországgal foglalkozó egyik szakértőjük, Alpona Banrji a Gazetának elmondotta, hogy a döntést nem sietősen hozták – a magyaroknak negatív kilátásaik voltak már tavaly december óta. Ugyanakkor a Citibank elemzője szerint meg kellett volna várni a költségvetés tárgyalásának befejezését csakúgy, mint az IMF-fel való tárgyalások végeredményét.

Az újság szerint a jelenlegi kormány a költségvetési hiányt igencsak ellentmondásos módszerekkel akarja betömni. Orbán kormánya megadóztatta a bankokat, az energetikai és telekommunikációs cégeket és másokat, amelyek többsége külföldi. Emellett nacionalizálta a magánnyugdíj-pénztárakat, s bevezette a devizahitelesek végtörlesztésének lehetőségét, mesterségesen alacsonyan tartott kurzusáron. Ez a tevékenység erősen megkérdőjelezte a magyar kormány gazdaságpolitikájának hitelességét. Magyarországon elterjedt az a pletyka is, hogy az IMF- hez való visszatérés csak időnyerésre szolgál a Fidesz kormányának, amire feltétlenül szüksége van – komoly gondok vannak a magyar államkötvények eladásával.

Orbán jobboldali gazdasági sámánizmusa kiüti a magyar pénzügyet, amelyet korábban hatásosan döntött romba a hazug baloldal. Orbán leminősített gulyása azonban ugyanakkor Tusk bigosa is (bigos = a székelykáposztához hasonló lengyel nemzeti étel), mert Magyarország problémái Lengyelországra is visszaütnek. „De, de!!! Ez – elméletileg – arra is lehetőség, hogy most az államháztartás fontos reformjairól gyorsan döntsenek, s akkor Lengyelország besorolása még magasabb is lehet.”

Orbán Viktor, de az őt megelőző kormányok is sokat tettek azért, hogy az általuk főzött gulyás végül a fejükre ömöljön – írja a szerző.

A Rzeczpospolita című jobboldali napilap sajnálatos meglepetésként értékeli a Moody’s döntését, de felteszi a kérdést, ténylegesen meglepő volt-e a hitelminősítő határozata. Először is nem titok már, hogy milyen rossz helyzetben van a magyar gazdaság és ezzel összefüggésben az államháztartás. Erre a legjobb bizonyíték – írja Lukasz Kwiecien, a Pioneer PEKAO Investment elemzője -, hogy Budapest közölte: újra együttműködik az IMF-fel, amelytől Orbán Viktor elszakadást hirdetett, mert inkább saját útját akarta járni, de mint kiderült, a bankadó és a szociális támogatások megnyírbálása ehhez nem volt elegendő.

Súlyosbodik a helyzet a parajdi sóbánya térségében, ahol csütörtök hajnalban újabb beszakadások történtek. A környék továbbra is veszélyzónának számít, miközben a szennyezés már messze túljutott a helyi határokon.