A lengyel kormánypárt rátette a kezét az igazságszolgáltatásra
A két szavazást az ellenzéki képviselők többsége bojkottálta, az első jogszabályra a 460 fős szejmben a kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) 224 jelen lévő képviselője mellett három független honatya is szavazott, így az megkapta a többséget. A másik törvény esetében a PiS ekkor jelen lévő 226 képviselőjén kívül három független képviselő szavazott igennel, három ellenzéki képviselő pedig nemmel, a többi ellenzéki képviselő ez esetben is bojkottálta a voksolást.
A lengyel kormány áprilisban terjesztette elő a szejmben azt a törvényjavaslatot, amely megszünteti a huszonöt fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) jelen lévő tizenöt bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítja magát a tanácsot is. A tanácsnak eddig széles jogkörei voltak a bírák kinevezésében, és tagjait a bírák maguk választották meg négyéves időtartamra. A most elfogadott törvény értelmében a tanácsban lévő tizenöt bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem a szejm fogja megválasztani. Az elfogadott törvénnyel, ha az államfő aláírja, megszűnik a KRS eddigi tagjainak mandátuma.
A szintén áprilisban előterjesztett, a bíróságok felépítéséről szóló másik törvényjavaslat a bírák és gyakornokok kiválasztásának folyamatát módosítja úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek. Emellett, az eddigi gyakorlattól eltérően, a perek lefolytatásával a bírákat nem a törvényszékek vezetői bízzák meg, hanem sorsolás útján fognak dönteni erről.
A törvényjavaslatok előterjesztői szerint az új jogszabályok átláthatóbbá és „európaibbá” teszik majd a bíráskodást, lerövidítik a sokszor évekig húzódó eljárásokat, és a KRS-be való objektívabb, a korábbi rendszerhez kötődő „bíróelittől” függetlenebb választást tesznek lehetővé. A KRS-ről szóló, eddig érvényes törvényt a lengyel alkotmánybíróság június végén alkotmányellenesnek minősítette.
Az ellenzék szerint az új törvények pártpolitikai érdekeknek rendelik alá az igazságszolgáltatást. Az ellenzéki Polgári Platform (PO) képviselője, Michal Szczerba úgy vélte: a változások tönkreteszik a bírói függetlenség felett őrködő alkotmányos szervet. Az ellenzéki képviselők kifogásolták többek között a KRS tagjainak leváltását az egyszerű parlamenti többség által elfogadott törvények alapján, szerintük ez csak alkotmánymódosítás útján lenne lehetséges.
Az új jogszabályokat a szenátusnak és az államfőnek is jóvá kell hagynia. Andrzej Duda elnök májusban úgy értékelte: a KRS jelenlegi tagjait nem kellene leváltani, tisztségükben kellene maradniuk, amíg alkotmányos mandátumuk le nem jár. A törvénytervezeteket a parlamenti munkálatok során a bírákat tömörítő szervezetek és a lengyel legfelsőbb bíróság mellett az emberi jogi szóvivő is bírálta. Aggályainak adott hangot a tervezett átalakításokra vonatkozóan Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, valamint Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa is. Utóbbira vonatkozóan Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter csütörtöki alsóházi felszólalásában kiemelte: éppen Muiznieks hazájában, Lettországban nem létezik a KRS-nek megfelelő testület, és a bírákat az új lengyel megoldáshoz hasonlóan a parlament választja meg.
