A lengyel bírákra vonatkozó fegyelmi szabályozás ellentétes az uniós joggal

Az MTI tájékoztatása szerint az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság (EB) 2019 októberében az uniós bírósághoz fordult, mivel álláspontja szerint a 2017-ben létrehozott fegyelmi rendszer létrehozásával Lengyelország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. A EB ez év március végén ismét keresetet nyújtott be, és ideiglenes intézkedések meghozatalát kérte az igazságszolgáltatást érintő, 2020. február 14-én hatályba lépett szabályozások miatt Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás ügyében.

A bizottság szerint az elfogadott rendelkezések több eleme sérti az uniós jogot, ugyanis kiszélesítik a fegyelmi bűncselekmény fogalmát, és ezáltal növelik azon esetek számát, amelyekben a bírósági ítéletek politikai ellenőrzés alá vethetők.

Evgeni Tancsev főtanácsnok kiemelte, hogy a bírákkal szemben fegyelmi eljárást a szakmai kötelezettségszegés legsúlyosabb formái miatt kell indítani, nem pedig az – általában a tények és a bizonyítékok értékelését és a jog értelmezését magában foglaló – bírósági döntések tartalma miatt. Ezenkívül – jegyezte meg – annak puszta lehetősége, hogy a bírákkal szemben, ítéleteik tartalma miatt fegyelmi eljárás indulhat, illetve szankciók szabhatók ki, kétségtelenül visszatartó hatással jár a bírósági intézményre nézve, ami összeegyeztethetetlen az igazságszolgáltatás függetlenségével.

„Megengedhetetlen, hogy megrendüljön a bizalom az emberekben a bíróság pártatlansága iránt egy demokratikus társadalomban" – jelentette ki a főtanácsnok. A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor az uniós bíróság gyakran azonos álláspontra helyezkedik vele.

Az Európai Unió Bíróságát politikailag elfogultnak minősítette erre válaszul Sebastian Kaleta lengyel igazságügyi miniszterhelyettes. 

(Kiemelt kép: Photo by Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP)