A Kreml ki akarja puhatolni, mennyit mer a Nyugat a posztszovjet térségben
Amióta Mihail Szaakasvili áll Grúzia élén, a kicsiny köztársaság az Egyesült Államok előretolt bástyájának tekinti magát a Kaukázusban, egyúttal pedig a Nyugat zászlóhordozójának a nemszeretem Oroszország közvetlen közelében. Éppen emiatt tűzveszélyes a Dél-Oszétiában kirobbant konfliktus: Grúzia és szakadár régiója mögött ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország áll.
Szaakasvili 2003-ban történt hatalomra jutása nyomán szoros viszony jött létre Grúzia és az Egyesült Államok között, amelytől mindkét fél előnyöket remélt. A grúz fél ellensúlyként használta az erős barátot Oroszországgal, a térség meghatározó hatalmával szemben, míg Washington igyekezett Tbiliszi segítségével visszaszorítani Moszkva befolyását a Szovjetunió egykori "hátsó udvarában". Egyúttal a NATO-n belül felkínálta a Kaszpi-tengerig történő terjeszkedés opcióját. Grúzia mellesleg Közép-Ázsia hatalmas olaj- és gázkészleteinek kiaknázása szempontjából, a nyersanyagok szállítási útvonalaként is stratégiai jelentőséggel bír - írja elemzésében az MTI.
Moszkva provokációnak tekinti Tbiliszi és Washington demonstratív barátságát. "Az oroszok évek óta sarokba szorítva érzik magukat a Grúziának és az ország majdani NATO-csatlakozásához nyújtott amerikai támogatás miatt" - mutatott rá Elizabeth Fuller a washingtoni Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) számára írt elemzésében. A kaukázusi térség neves amerikai szakértője szerint "Moszkva minden lehetőséget kihasznál, hogy gyengítse Grúziát, mindegy, hogy mit szól ehhez a nemzetközi közösség".
A Távirati Iroda szerint a Kreml szemében Grúzia - csakúgy, mint a többi egykori szovjet köztársaság - "közeli külföldnek" számít, vagyis olyan térségnek, amelyen belül Oroszország beleszólási jogot követel magának. A Tbiliszivel szembeni kemény fellépés tehát azt (is) hivatott jelezni, hogy Moszkva nem hajlandó tétlenül beletörődni befolyási övezetének elveszítésébe.
"A Kreml ki akarja puhatolni, mennyire szilárd a Nyugat azon elhatározása, hogy érvényt szerezzen ambícióinak a posztszovjet térségben" - vélekedett Ariel Cohen Oroszország-szakértő, a washingtoni Heritage Alapítvány munkatársa.
Oroszország a - nemzetközi jog értelmében Grúziához tartozó - Dél-Oszétiában végrehajtott katonai beavatkozást az "orosz állampolgárok megvédésével" indokolta. (A térségben ugyan alig élnek oroszok, viszont a függetlenség egyoldalú kikiáltása nyomán Dél-Oszétia lakosságának többsége orosz útlevelet igényelt és kapott. A tartományban az orosz rubel a hivatalos fizetőeszköz.) Ez jól mutatja Moszkva igényét arra, hogy az orosz határokon kívül fekvő területekre is kiterjessze befolyását.
"Ha nem sikerül megállítani az orosz beavatkozást Grúziában, akkor ajtó-ablak nyitva fog állni a határok revíziója és a destabilizálás előtt, mégpedig az orosz állampolgárok védelmének ürügyével" - figyelmeztetett Cohen.
