A kétharmad konszolidációja

A Nemzeti Liberális Pártot az RMDSZ váltotta az újraalakuló Ponta-kabinetben. Ez körülbelül olyan változás, mint ha az LMP jutna most miniszteri tárcákhoz Magyarországon. Az erdélyi magyar érdekképviselet a romániai politikai élet különutasa, a szervezet a jobb- és baloldallal is olyan mértékben tartja évtizedek óta a távolságot (vagy éppen a közelséget), hogy tárgyalóképes maradjon mindkét fél számára. Kritikusai és támogatói szerint is ez az egyik politikai bravúrja az erdélyi magyar szervezetnek. A mostani a negyedik alkalom, hogy a rendszerváltás után a szövetség kormányra lép, más-más színezetű kabinetekben vállalva szerepet.

Permanens kampány

A hatalmon lévő szociáldemokraták számára azért válhatott fontossá az együttműködés, mert az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt helycseréjével kiküszöbölhető a korábbi kormány számos belső konfliktusa. A liberálisok az elmúlt hónapokban a kormányzást alárendelték a közelgő államelnök-választásra való felkészülésnek, pozícióharcok folytak a szociáldemokratákkal és a román ellenzékkel is. A nézeteltérések, a permanens kampány pedig nehezítette a törvényhozás munkáját.

Az RMDSZ-nek ilyen, a liberálisokéhoz hasonló politikai aspirációi nyilvánvalóan nem lehettek. A szövetség nem készül arra, hogy saját jelöltjét juttassa Traian Băsescu utódjaként az államelnöki székbe. A szervezet a koalícióban való részvételért olyasmit kért (oktatáspolitikai, kultúrpolitikai és közigazgatási téren), amely saját szavazóbázisa számára fontos. A harmadik Ponta-kabinet pedig, a koalíciós békéért cserébe, hajlandó a kompromisszumokra és arra, hogy együttműködjön a kisebb pártokkal. S kész arra is, hogy újragondolja kormány és ellenzék viszonyát. Az együttműködést keresik azokkal, akiket eddig nem sikerült leszalámizni. A szociáldemokraták és az RMDSZ mellett tagja a kormánynak a Konzervatív Párt és a Románia Haladásáért Országos Szövetség is. Egy-egy miniszterelnök-helyettesi és két-két miniszteri posztot kapott a másik két koalíciós partner.

Két hónapja működik az új kormány, amelynek miniszterelnök-helyettese immár Kelemen Hunor is, az RMDSZ elnökeként. Övé a kulturális tárca, a környezetvédelmi minisztériumot pedig Korodi Attila vezeti. Mindketten álltak már ezen intézmények élén. Kelemen Hunor másodszor, Korodi harmadszor tölti be ezt a tisztséget. A teljes kabinet tizenhét miniszterből és nyolc tárca nélküli miniszterből áll, ez az arány, amelyre az RMDSZ a maga alkupozíciójából számíthatott. A miniszteri megbízásokon kívül tizennégy államtitkári, hét prefektusi és öt alprefektusi poszt is illeti az RMDSZ-t. Ez azt jelenti, hogy az évek óta ellenzékben lévő szövetség most megerősítheti pozícióit Bukarestben és vidéken is. Ráadásul a magyar–magyar kapcsolatok jövőjét illetően csökken a szövetség kiszolgáltatottsága a Fidesz-kormánnyal szemben is.

A koalíciós együttműködés legfontosabb feltétele az volt, hogy az új kormány tagjai csak közös megállapodással dönthetnek az alkotmánymódosításról, az ország közigazgatási átszervezéséről, konzultálnak a magyar közösséget érintő kulturális és oktatási kérdésekről.

Átrajzolt határok

A korábbi Ponta-kabinetet Romániában és külföldön is élesen bírálták azért, ahogyan – kétharmados többsége révén – élt az alkotmánymódosítás lehetőségével. Az elmúlt hónapokban pedig az váltott ki aggodalmat a magyar közösségben, hogy az ország közigazgatási határait a magyarok által lakott területeken az ott élők számára hátrányosan módosítják. Az RMDSZ most nagyon fontos eszközt kapott ahhoz, hogy akár az alkotmányozás, akár a közigazgatási reform terén korrigálja a korábbi évek hibáit, vagy legalább megakadályozza, hogy hasonló vitatható döntések szülessenek.

Nem egyértelmű, hogy az RMDSZ képes lesz-e kormányon belül az „önkorlátozásra”. A kétharmad előnyeit és hátrányait a Ponta-kabinet láthatólag felmérte, a szövetség ellenzéki tapasztalatai is hozzájárulhatnak ehhez a korrekciós folyamathoz. Az RMDSZ szavazói számára azonban az EP-választások kampányában is az a legfontosabb: mit ér el a szervezet a kiemelten fontosnak tartott erdélyi magyar ügyekben.

Ilyen például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzete, ahol évek óta kéri a magyar oktatói közösség a magyar tagozat szervezeti önállósodását. Az új kormány megbízott tárca nélküli minisztere – a koalíciós megállapodásnak megfelelően – tárgyalt is az egyetem vezetésével, ám az április utolsó hetében folytatott egyeztetések sikertelenek voltak. A szenátus az intézményes autonómiára hivatkozva ellenáll az önállósodási törekvéseknek, tiltakozásul a magyar intézményvezetők lemondanak vezetői tisztségeikről.

A marosvásárhelyi kudarc miatt az RMDSZ koalíciós szerepvállalása bizonyos értelemben máris sikertelennek mondható, mint ahogy nem kecsegtet eredményekkel a másik vállalt feladat, az erdélyi autópálya építésének felgyorsítása sem. Ennél eredményesebb ügy az elfogadásra váró román zászlótörvény, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy saját hatáskörben döntsenek az önkormányzati szimbólumok használatáról. Mivel az utóbbi években a „székely zászló” kifüggesztése miatt éles konfliktusok jöttek létre, ez a jogszabály – a szimbolikus politika terén legalábbis – fontos fegyvertény lehet a szövetség számára.

Szintén a következő időszak kérdése, hogy sikerül-e például elfogadtatni a kisebbségi törvény tervezetét, alkalmazzák-e Romániában a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját, felgyorsítják-e az egyházi javak visszaszolgáltatását, s milyen mértékű állami támogatást kap a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet.

Az új kormány hivatalba lépése óta úgy tűnik, nem halad zökkenőmentesen a magyar érdekképviselet, de sokat javultak az alkupozíciók. Ezáltal mély válságból lábalhat ki az RMDSZ: az ellenzéki években nemcsak a bukaresti döntéshozásból szorult ki, de a helyi önkormányzatokban is mandátumokat vesztett. A koalícióban való részvétel valószínűleg egyike volt az utolsó esélyeknek ahhoz, hogy az erdélyi magyar érdekképviselet szervezetileg megerősödjön, és visszaszerezze a választók bizalmát.

Felmondott posztok

Míg a kisebbségi ügyek kiegyezések és megtorpanások mentén haladnak, a szociáldemokraták folytatják a két évvel ezelőtt megkezdett kormányzati stratégiát. Ugyanazok vezetik a külügyi, a védelmi és az igazságügyi tárcát, mint eddig. A liberálisok által felmondott posztokat szintén a szociáldemokraták kapták meg, így a baloldal jelöltje áll a pénzügyi, a gazdasági, a munkaügyi és az egészségügyi tárca élén is. Az új megbízottak alapján arra lehet következtetni: a Ponta-kabinet számára továbbra is kiemelten fontos az adóreform és a pénzügyi stabilitás megőrzése.

Románia az utóbbi hetekben kísérletet tesz a politikai konszolidációra, az ellenzék és a kormány közötti kapcsolatok újrarendezésére. Alkotmányos kifogások ezzel az eljárással szemben is felmerültek, például azért, mert az RMDSZ koalíciós megbízásáról nem döntött a parlament. Az alkotmánybíróság szerint viszont nincs alapja a kritikának. A testület elnöke, Augustin Zegrean úgy fogalmazott: olyasmi történt Romániában, ami „konszolidált demokráciákban” történni szokott.