A harcias könyvkereskedő
Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának nyolc éven át volt vezetője a testület új elnöke. Az ismert német szociáldemokrata politikust a minél szélesebb körű európai integráció elkötelezett híveként - és politikai ellenfelei kemény bírálójaként ismerik. Az utóbbi vonatkozásban az EP második legerősebb frakciójának élén különösen két személlyel szállt szembe élesen és következetesen: Silvio Berlusconi olasz – és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Az eredetileg könyvkereskedő Schulz egyébként francia sanzonokat ír és nyugdíjasként a Bretagne-ban szeretne letelepedni.
A politikus, aki idén tölti be 57. évét, egy rajna-vesztfáliai, Aachen- környéki kisvárosban, Würselenben volt könyvkereskedő, majd az SPD színeiben 12 éven át sikeres polgármester. Onnan került 1994-ben az Európai Parlamentbe, amelynek azután sikeres tevékenysége, sokoldalú támogatottsága alapján egyik hangadója lett.
E minőségében frakciója élén a 2009-es választások után ellenezte, hogy második ciklusra kapjon megbízást José Manuel Barroso, az Európai Bizottság konzervatív elnöke. Összefogva (a magyar ügyekben játszott szerepéről is ismert) Daniel Cohn-Bendittel, a Zöldek frakcióvezetőjével, helyette Guy Verhofstadt belga liberális politikust javasolták. Bizonyos szociáldemokrata igények elfogadása után azonban Schulzék végül megszavazták Barrosot. Az alku része volt, hogy megfelezik a parlamenti elnöki ciklust: annak első felében a lengyel konzervatív Jerzy Buzek töltötte be a posztot, helyét a másik két és fél évre Martin Schulz veszi át.
Nagy a brüsszeli tét
Olyan időszakban, amikor ennek a posztnak alkalmasint nagyobb jelentősége van, mint az Unió történetében valaha. Schulz történetesen mindig az EP nagyobb hatásköre, érdemi szerepének erősítése mellett szállt síkra. Nem győzte ostorozni az állam-és kormányfőket, akik csak időnként sereglenek össze Brüsszelben, főként (úgymond) azért, hogy saját országuk érdekeit képviseljék, olykor nacionalistán, miközben a képviselők rendszeres munkával, de aránytalanul kisebb hatáskörrel az össze-európai érdekekért dolgoznak. A jelenlegi, különösen nehéz európai helyzetben Schulz és Barroso, a két régi politikai ellenfél immár együttműködésre lesz ítélve, hiszen a bizottság elnöke is a szorosabb integráció, az európai összefogás híve. E vonatkozásban az új elnök feltehetően sok gondot okoz majd a német és a francia kormánynak, mert a „két nagy” döntései helyett közöseket igényel, Berlin és Párizs helyett Brüsszelt akarja a középpontba állítani.
Berlusconi és a „kápó”- vád
Az új elnökhöz fűződik a parlament egyik emlékezetes botránya. 2003-ban, amikor Olaszország volt az Unió soros elnöke, Schulz felvetette az ülésen, hogy történetesen éppen Silvio Berlusconi akarja személyes befolyásával megakadályozni, hogy hazájának bíróságai eljárjanak ellene korrupciós és egyéb ügyeiben. A felháborodott Berlusconi azzal vágott vissza: jól el tudja képzelni Schulzot, mint egy náci koncentrációs tábor őrét, kápóját… Az érintett, vele a parlament túlnyomó többsége, felháborodással fogadta a több, mint ízléstelen kirohanást, bocsánatkérést, kijelentése visszavonását igényelték az olasz kormányfőtől. Az minderre nem volt hajlandó: azzal védekezett, hogy csak tréfálni akart de bírálói nem értik a humort…
Következetes fellépés az Orbán-kormány viselt dolgai ellen
Martin Schulz azok közé az Európa-politikusok közé tartozik, akik kezdettől, következetesen és keményen bírálták az Orbán-kormánynak mindazokat az intézkedéseit, amelyek sértik az európai jogot. Már tavaly hangsúlyozta: frakciójának megítélése szerint a magyar médiatörvény nem csupán az odavonatkozó uniós irányelvvel ütközik, hanem ellentmond a demokratikus európai alapértékeknek is. A közszolgálati médiában zajló magyar elbocsátásokról szólva kifejtette: „Ha a politikai beállítottság szerint nézünk végig a névsoron, akkor úgy tűnik, politikai tisztogatásról van szó, amelyet szerkezeti reform köntösébe bújtattak”.
A hvg.hu-nak adott interjúban visszautasította Orbán Viktornak az Európai Unióról adott sajátos „elemzését" „Orbán egyetlen szavával sem értek egyet. Annak kimondását is megkockáztatom, hogy véleményével egyedül marad, elszigetelődik az uniós tagállamok vezetői között. A kormányfőnek hamarosan el kell döntenie, hogy Magyarországot Európa fő vonalához vagy Oroszországhoz és Kínához akarja közelíteni. Ha neki Putyin vagy a kínai vezetők valamelyike számít új szövetségesnek, akkor ez azt jelenti, hogy osztja az ő értékrendjüket. Az unió értékrendje és Putyinéké azonban merőben különbözik egymástól, a kettő összeegyeztethetetlen.
„Azon morfondírozik, mikor lépnek fel nyilvánosan Orbán Viktorral szemben azok a kormányfők, akik négyszemközt már kifejtették neki a felháborodásukat, mondotta legutóbb. Meg azt is: „Orbán Viktor azon dolgozik, hogy kétharmados parlamenti többségével maga alá gyűrje az államot."
Schulz szerint amennyiben a magyar kormány nem enged a vitatott kérdésekben, aligha marad kilátás az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól remélt hitelre, hiszen "Magyarország többé-kevésbé csődben van." Az EP szocialista frakciója ismeretesen határozott uniós cselekvést sürgetett Magyarország ügyében. Szerintük ha "Orbán Viktor kormánya tovább dacol az európai joggal és értékekkel". az EU-nak fontolóra kell vennie az alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazását A cikkely szerint ilyen esetben a tagállam egyes jogait - beleértve a szavazati jogát – fel lehet függeszteni.
„Az európai szocialisták látják, hogy Magyarország nehéz helyzetben van, és függetlenül a magyar kormány pártállásától támogatni kívánják, hogy az ország kapja meg a szükséges pénzügyi segítséget - mondta utóbb Schulz, miután decemberben megbeszélést folytatott Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével s reményének adott hangot, hogy a magyar kormány építő módon együtt fog működni az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal.
Erről már az új EP-elnök első munkanapján szó esik majd: történetesen éppen a Magyarország ellen indítandó eljárások lesznek napirenden s a tervek szerint Orbán Viktor is szónokol Strasbourgban.
További írásokat olvashat Németországról a