A Duna mentén a Dunáról
Ennél időszerűbb és konkrétabb témát még nem választott a 15. évfordulóját ünneplő Wachaui Európa Fórum: a közös Duna stratégia nem csak Ausztria szívügye, Európa második leghosszabb folyója mentén 10 országban több mint 100 millió ember él. A régió együttműködési lehetőségeinek jobb kihasználása mindenki számára sokat nyújthat.
A jubileumi fórum iránti fokozott érdeklődés éppen ezért érthető, s az is, hogy nemcsak a politika legmagasabb körei, de gazdasági, kulturális területen működő intézmények képviselői is részt vettek a háromnapos konferencián, amelynek helyszíne, a Wachau, az ausztriai Duna-szakasz kétségkívül legvonzóbb része.
A témát négy munkacsoportban megvitató szakértők gyakorlatilag mindannyian arra a következtetésre jutottak, hogy a Duna sokkal többet nyújt, mint amennyi lehetőséget eddig az érintettek kihasználtak. Elég csak arra gondolni, mennyi közlekedési és ökológiai problémát oldana meg a hajózás nagyobb igénybevétele a szállításban, mit jelenthet az energiaforrások kihasználása, különösen most a romló gazdasági helyzetben. A folyó menti országok többsége legfeljebb a turisztikai előnyöket ismerte eddig fel, pedig az 1989-es határnyitás a vízi úton is számtalan akadályt bontott le, egyszerűsödött a szállítás, kevesebb a bürokrácia. Kulturális eseményekben, projektekben nincs hiány ebben a térségben sem, a tíz ország mindegyike ismeri és igyekszik kihasználni saját adottságait, jellegzetességeit. Csak éppen a közös stratégia hiányzik, a programok összehangolása.
Az utóbbi hiány kiküszöbölésére éppen magyar résztvevő, dr. Méhes Márton, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója állt elő megoldási javaslattal. A más vonatkozásban már (itt-ott) működő „cluster” kulturális területre is alkalmazható, hiszen a lefordíthatatlan szó éppen azt a jó értelemben vett összefonódást takarja, amely az átfedéseket kivédve a legoptimálisabban szolgálja az együttműködést és az összhang megteremtését.
A Duna-stratégia kidolgozása az Európai Unió számára is kívánatos cél – erről Johannes Hahn osztrák EU-biztos is beszélt. Konkrétumot természetesen aligha mondhatott, mégis, van remény arra, hogy az EU áldoz is erre az újonnan kialakuló stratégiára, végeredményben a regionális politizálás Brüsszel kedvenc ötletei közé tartozik. A stratégia természetesen konkrét projektek formájában valósulhat meg, ezekre lenne milliárdos nagyságrendű támogatás – itt azonban még messze nem tart a terv. Ausztria láthatóan élére állt az elképzelésnek, amely éppen a magyar EU-elnökség idején öltene végleges formát, innen, a Duna menti Budapestről kerülne a Bizottság elé.
Magyar politikus nélkül
Az ilyen találkozók inkább az elvi keretek kidolgozására adnak lehetőséget. Múlhatatlan érdem azonban a téma iránt ténylegesen érdeklődő személyiségek találkozásának elősegítése. Személyes kapcsolatok, fehér asztal melletti beszélgetések révén néha jobb ötletek születnek, mint magán a konferencián. A helyszín, a gyönyörű göttweigi bencés apátság elmélkedésre oly alkalmas vastag falú ódon folyosóin figyelmes szemlélő érdekes találkozásokat láthatott. Az osztrák konyha remekeit felvonultató étkezéseken az asztaltársaságok sokszor fordították a szót a fő témára – annál is inkább, mert erről a helyszínről a Duna igazán jól látható.
Magas rangú politikusok is kihasználják informális beszélgetésekre az ilyen találkozókat. Szlovák, szerb, horvát kormánytagok éltek is a lehetőséggel. Magyarország ezúttal, a wachaui Európa Fórum másfél évtizedes történetében először nem képviseltette magát kormányszinten, holott az új magyar kabinet feje és külügyminisztere egyaránt vendégeskedett már itt olyankor, amikor Magyarországot kevésbé érintő téma volt napirenden.
