A cseh sajtó Sólyom László meghiúsult révkomáromi látogatásáról
Még nincs mélyponton a szlovák-magyar viszony, a tehetetlen kormányok helyett ugyanis az ügyeket könnyen a nacionalisták vehetik kezükbe - írja a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap hétfői elemzésében. A cikket az MTI tudósítója ismerteti.
Míg a két ország demokratikus politikusai képtelenek az együttműködésre - mutat rá az újság -, addig "a szlovák és a magyar neonácik között élénk az együttműködés". Bár leegyszerűsítés, mégis tény, hogy a szlovák, de a cseh szélsőségesek romaellenes akcióin is jól kivehető a magyarországi Jobbik mozgalom kézjegye - jegyzi meg Lubos Palata, az elemzés szerzője.
Úgy véli, hogy a szlovák-magyar viszony kulcsproblémája a félmilliós szlovákiai magyar kisebbség. A probléma megoldásának nyitja két olyan mondatban található, amely a múlt héten hangzott el. Az első Robert Fico szlovák kormányfő kijelentése, hogy Révkomárom az önálló Szlovákia része, s nem Magyarország valamelyik járása. A másik mondat pedig az, amikor Sólyom kijelentette, hogy Szlovákia nem nemzetállam, hanem többnemzetiségű ország.
"Ennek a valóságnak az elismerése, tehát hogy Szlovákia déli része nem és már sohasem lesz Magyarország része, illetve hogy Szlovákia nem nemzetállam, mindkét fél számára nehéz. Ha azonban azt akarjuk, hogy Budapest és Pozsony között megnyugodjon a helyzet, szükség van rá. Máskülönben az ügyeket átveszik a nacionalisták" - szögezi le a Lidové Noviny.
Kitört a Duna menti hidegháború - vélekedik a baloldali Právo szemleírója, Petr Uhl. Azt állítja, Szlovákia azzal, hogy nem engedte be területére a magyar államfőt, megsértette a schengeni megállapodásokat. A dokumentum ilyen lépésre csak egy okot ismer: ha az illető a határátlépést bűncselekményre akarná kihasználni. Sólyom esetében ez nyilván nem áll fenn.
Nem lehet ok erre a szlovák lépésre a Jobbik és a félkatonai Magyar Gárda sem, mert Budapest igyekszik fellépni ellenük. Pozsonyban ugyanakkor kormánytényező a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amelynek elnöke, Ján Slota közismerten gyaláz mindent, ami nem szlovák - magyarokat, cseheket, romákat egyaránt.
Nehéz megmondani, ki dönthetné el a szlovák-magyar vitát. Az Európai Parlament és az Európa Tanács csak ajánlásokat fogalmazhat meg. Amennyiben azonban Budapest a luxembourgi Európai Bírósághoz fordul, Ficónak nincs sok esélye a sikerre.
Révkomárom lakosságának 65 százaléka magyar, akiknek a többsége nemcsak az Európai Unióhoz, hanem Szlovákiához is lojális. Pozsony nehezen tudná bizonyítani, miszerint Sólyom révkomáromi látogatása olyan hatalmas veszélyt jelentett volna a közrendre, hogy azt be kellett tiltani - jegyzi meg a szerző.
Nem az a lényeg, ki fogja a vitát megnyerni. Európában, de a szlovák, illetve a magyar állami szervekben sincs azonban helye az etnika ellenségeskedésnek, amelyet Slota pártja és az eddig ellenzékben lévő nacionalista Fidesz szít. A választók sajnos másképp döntenek. Az Európai Unió ennek ellenére is túl fogja élni Pozsony és Budapest hidegháborúját - zárja jegyzetét a Právo.
