A silány minőségű épületek miatt van már több mint 21 ezer halálos áldozata van a hétfői földrengésnek
A hétfői földrengés áldozatainak száma folyamatosan emellkedik, egyre kevesebb az esélye annak, hogy túlélőt találnak. A szakértők szerint a példátlan méretű pusztítás egyik oka az, hogy a modern építési előírásokat nem tartották be, és silány kivitelezésű épületeket húztak fel az adott területen.
Péntek reggelre a törökországi halálos áldozatok száma 18 342-re emelkedett, így a Közel-Keletet megrázó hétfői 7,8-as erősségű földrengésben és annak utórengéseiben eddig összesen 21 719-an vesztették életüket öt nap alatt, és ez a szám várhatóan még nőni fog. Eközben a legfrissebb szíriai adatok szerint 3377-en haltak meg, számol be róla a Guardian. A rendkívüli hideg nehezíti a mentési munkálatokat, és tovább csökkenti a romok alatt rekedők túlélési esélyeit.
Nem tartják be az építési szabályokat
Négy nappal a földrengés után – és miközben Törökország a májusi parlamenti és elnökválasztásra készül – már ismerős kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a katasztrófában milyen szerepet játszhattak a rosszul betartott építési szabályok. Az AP ezt írja:
Törökország évek óta kísérti a sorsot azzal, hogy nem tartja be a modern építési szabályokat, miközben lehetővé teszi – és egyes esetekben ösztönzi – az ingatlanok felépülését a földrengésveszélyes területeken, mondják szakértők. A silány kivitelezés, amelyre a geológus és mérnöki szakemberek már régóta figyelmeztetnek, az e heti pusztító földrengések után, amelyek több ezer épületet tettek a földdel egyenlővé és több mint 20 000 embert öltek meg Törökországban és Szíriában, újból vizsgálat tárgyává vált.
„Ezt a katasztrófát nem a földrengés, hanem a silány építkezés okozta” – mondta David Alexander, a University College London vészhelyzeti tervezéssel foglalkozó professzora.
„Köztudott, hogy az e heti két hatalmas földrengés által sújtott területeken számos épületet rosszabb anyagokból és módszerekkel építettek, és gyakran nem feleltek meg a kormányzati előírásoknak”
– mondta Eyup Muhcu, a török építészkamara elnöke. Elmondása szerint ez sok régi épületre, de az utóbbi években épült lakásokra is vonatkozik – majdnem két évtizeddel azután, hogy az ország a modern szabványoknak megfelelő építési szabályzatot hozott létre. „A terület épületállománya gyenge és nem volt stabil, a földrengések ellenére” – mondta Muhcu. A szakértők szerint a problémát nagyrészt figyelmen kívül hagyták, mert a probléma kezelése drága és népszerűtlen lenne, és visszafogná az ország gazdasági növekedésének egyik legfontosabb motorját.
Az biztos, hogy az egymás után bekövetkezett földrengések, amelyek mintegy 6500 épületet romboltak le, rendkívül erősek voltak. Az első, 7,8-as erősségű rengés hajnali 4 óra 17 perckor következett be, ami még nehezebbé tette az emberek számára, hogy elhagyják épületeiket, mivel a föld hevesen rengett. Recep Tayyip Erdoğan elnök pedig elismerte, hogy voltak „hiányosságok” az ország reagálásában.
Szakértők szerint azonban bizonyítékok – és törmelékek – hegyei mutatnak rá a rideg valóságra, hogy mi okozta a rengések halálos kimenetelét.
Bár Törökországban papíron vannak olyan építési szabályok, amelyek megfelelnek a jelenlegi földrengés-technikai szabványoknak, ezeket túl ritkán hajtják végre, ami magyarázatot ad arra, hogy miért omlott össze több ezer épület.
A katasztrófa óta Erdoğan igazságügyi minisztere azt mondta, hogy a tárcájuk kivizsgálja a lerombolt épületeket. „Azok, akik hanyagságuk miatt hibásak és felelősek a földrengést követő pusztításért, felelni fognak az igazságszolgáltatás előtt" – mondta Bekir Bozdağ csütörtökön.
Több szakértő azonban azt mondta, hogy az építési szabályok gyenge betartásának gyökerét feltáró komoly vizsgálatnak keményen vizsgálnia kell Erdoğan, valamint a regionális és helyi tisztviselők politikáját is, akik felügyelték – és támogatták – a gazdasági növekedést elősegítő építési boomot.
Muhcu szerint az építők általában rosszabb minőségű anyagokat használnak, kevesebb szakembert alkalmaznak a projektek felügyeletére, és nem tartják be a különböző előírásokat, hogy így tartsák alacsonyan a költségeket.
(Kiemelt képünk: Mentőalakulatok tagjai túlélők után kutatnak egy összedőlt épület romjai között a délkelet-törökországi Adanában 2023. február 7-én. A két nappal korábban bekövetkezett 7,8-as erősségű földrengésnek és az utórengéseknek a legfrissebb adatok szerint több mint 20 ezer halálos áldozata és 75 ezer sérültje volt Törökország délkeleti és Szíria északi részében. MTI/AP/Huszein Malla)
