125. születésnapját ünneplni a képregény műfaja
125 éve jelent meg az első képregény, a Yellow Kid.
Százhuszonöt éve, 1896. október 18-án jelent meg a New York Journalban az első képregény, a Richard F. Outcault által rajzolt Yellow Kid – írja szombaton az MTI, a képregényről készített anyagában.
Yellow Kid "atyja", Outcault a Thomas Edison Laboratórium tudományos és technikai illusztrátora volt, e minőségében rendkívül pontos és részletes rajzokat kellett készítenie. Szórakozásból kezdett karikatúrákat, majd képtörténeteket rajzolni, olyan sikerrel, hogy a magyar származású sajtómágnás, Joseph Pulitzer 1894-ben átcsábította New York World című lapjához. Outcault teremtette meg Mickey Dugan, a mindig kalandra kész, csúnyácska, foghíjas, kopasz ördögfióka figuráját, akit ruhájának színe alapján nevezett el Yellow Kidnek.
Outcault, akinek művei nem harsány nevetésre, inkább a humoros részletek felfedezésére ösztönöztek, illesztett először buborékot a szereplők szájához, benne gondolataikkal, szavaikkal. Képtörténetei, képregényei általában három-öt képből álló, vicces történetek voltak, innen ered a műfaj angol elnevezése, a comics is, ami annyit jelent: humoros, vicces. Vélhetőleg a Yellow Kid ihlette a szenzációhajhász sajtó megnevezésére, Amerikában azóta is használt, sárga újságírás kifejezést is.
1934-ben látott világot az első olyan képregény, amely nem néhány kockában, hanem nagy terjedelemben, önálló füzetben követte nyomon a hősök kalandjait. A képregények történetét négy korszakra (arany, ezüst, bronz és modern) szokás osztani. Az aranykort fémjelző, emberfeletti képességekkel rendelkező Superman (Jerry Siegel és Joe Shuster teremtménye) 1938-ban bukkant fel, egy évvel később született a Bob Kane rajzolta Batman, majd a Jack Kirby és Joe Simon megálmodta Amerika Kapitány, aki a második világháború idején magával Hitlerrel küzdött meg, legalábbis a füzetek lapjain.
Az ötvenes évek közepétől számított ezüst korszakot a Marvel Comics fémjelzi, amely 1961-ben a Fantasztikus Négyes kalandjaival vált a piac megkerülhetetlen szereplőjévé. Ezután lépett színre Pókember, Thor, Hulk, Vasember és az X-Men. A hetvenes évek bronz korszakában visszatértek a rémtörténetek, nagyobb szerephez jutottak a női és a színes bőrű karakterek. A filmesek is ráébredtek a műfajban rejlő lehetőségekre: a Csillagok háborúja és a Cápa című sikerfilmek nyomdokain haladva a képregények felé fordultak új témákért, amiből mindkét iparág busásan profitált.
A Marvel 2009-ben a Disney tulajdonába került, a másik nagy képregénykiadó óriást, a DC Comicsot a Warner stúdió vásárolta meg. Ezzel beköszöntött a nagy költségvetésű képregény-adaptációk korszaka, Tim Burton, Christopher Nolan rendezők például sok milliárd dollár hasznot termeltek ki a Batman franchise-ból.
(Kiemelt kép: New York, 2021. október 8. Wonder Women szuperhősnek öltözött résztvevő a New York-i Javits Konferenciaközpontban rendezett Comic Con fesztiválon 2021. október 7-én. A Comic Con a film-, képregény-, videojáték-, anime-, és sci-fi-rajongók évenként megrendezett fesztiválja. Fotó:
MTI/AP/Invision/Charles Sykes. A kép csak illusztráció.)