Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogattunk.

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak hétfőn Brüsszelben az Európai Unió és Törökország vezetői, hogy a menekültválságról szóló közös akcióterv végrehajtásáról egyeztessenek. A terv értelmében Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt bevándorlókat.

Lázadás tört ki az Iszlám Állam (IÁ) „kalifátusának” központjában, Rakkában a dzsihadisták uralma ellen, és mintegy kétszáz „szent harcos” átállt a civilekhez – jelentették iráni és orosz hírügynökségek.

Kiemelkedő, a szakképzéssel kapcsolatos projekteket ismer el a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által alapított díj. Az idei díjazottak Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől, Heinz-Peter Behr német nagykövettől és Parragh László kamarai elnöktől vehették át az elismerést.

Egy neves lengyel származású professzor szerint a politikai ostobaság fesztiválját jelenti, amikor európai témákról tartanak nemzeti népszavazásokat, mert azok csak a kisebbségek diktatúrájához vezetnek. Lásd a brexitet, vagy a kvótákról tervezett magyar referendumot.

Július 2 és 31 között Lengyelország visszaállítja határain az ellenőrzést. A belügyminisztérium azért döntött így, mert meg akarják erősíteni a biztonságot egyrészt a NATO csúcsértekezlete, másrészt Ferenc pápa látogatása idejére a Nemzetközi Ifjúsági Napok idején – adta hírül a lengyel média.

Július 2 és 31 között Lengyelország visszaállítja határain az ellenőrzést. A belügyminisztérium azért döntött így, mert meg akarják erősíteni a biztonságot egyrészt a NATO csúcsértekezlete, másrészt Ferenc pápa látogatása idejére a Nemzetközi Ifjúsági Napok idején – adta hírül a lengyel média.

Kiállítás nyílt az Andrássy Egyetemen történelmünk egyik fő kérdéséről, a németekhez ezer éve fűződő, kultúránkat meghatározó kapcsolatokról. A visszatekintés egyben – akaratlanul – sajátosan aktuális: tán soha nem voltak olyan rosszak a magyar-német kapcsolatok a politikában, mint napjainkban. A történelmet felidézve ez legalábbis bizarr.

Kiállítás nyílt az Andrássy Egyetemen történelmünk egyik fő kérdéséről, a németekhez ezer éve fűződő, kultúránkat meghatározó kapcsolatokról. A visszatekintés egyben – akaratlanul – sajátosan aktuális: tán soha nem voltak olyan rosszak a magyar-német kapcsolatok a politikában, mint napjainkban. A történelmet felidézve ez legalábbis bizarr.

A napokban jelent meg a DEKRA idei használt autó indexe, amely nem kevesebb, mint 15 millió vizsgálat adatait dolgozta fel. Benne a használt kocsikat kilenc kategóriára osztják, a törpe autóktól a kompakt- és középosztályon át a felső osztályig, így kiválaszthatjuk a kedvünkre való és leginkább megbízható kocsit.

A lengyel hírek első helyét hetek óta Wałęsa múltja foglalja el. A hadiállapot belügyminiszterének, Czesław Kiszczak tábornoknak – aki nemrégiben hunyt el – özvegye állítólag a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) el akarta adni férje iratait. Maria asszony éppen az ellenkezőjét mondja, szerinte az intézet ajánlott fel tetemes összeget a hagyatékért, de tény, hogy a tábornok lakásáról és nyaralójából tetemes mennyiségű iratot vittek el, s azóta arról vitatkoznak a szakértők és a közvélemény egyaránt: valódiak vagy hamisítottak-e azok a dokumentumok, amelyek szerint Lech Wałęsa 1970 és 1976 között az SB (titkosszolgálat) munkatársa volt, és ha igen, kapott-e érte pénzt.