Hétvége Wałęsáért
A lengyel hírek első helyét hetek óta Wałęsa múltja foglalja el. A hadiállapot belügyminiszterének, Czesław Kiszczak tábornoknak – aki nemrégiben hunyt el – özvegye állítólag a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) el akarta adni férje iratait. Maria asszony éppen az ellenkezőjét mondja, szerinte az intézet ajánlott fel tetemes összeget a hagyatékért, de tény, hogy a tábornok lakásáról és nyaralójából tetemes mennyiségű iratot vittek el, s azóta arról vitatkoznak a szakértők és a közvélemény egyaránt: valódiak vagy hamisítottak-e azok a dokumentumok, amelyek szerint Lech Wałęsa 1970 és 1976 között az SB (titkosszolgálat) munkatársa volt, és ha igen, kapott-e érte pénzt.
Ezekből az iratokból előkerült olyan is, amely szerint Wałęsa aláírta a beszervezési nyilatkozatot, a Lech Wałęsa aláírás alatt ott a Bolek (fedőnév) is, sőt iratok mutatják jelentéseit. A volt államfő tagadja ezt, szerinte „Lengyelország és a világ szeme előtt leköpték őt”, s politikusok, volt Szolidaritás-aktivisták, történészek vitatkoznak azon, mi az igazság. Mi több, az egyik orosz újság jelentését is közreadták, mely szerint nemcsak a lengyel titkosszolgálatnak, de a KGB-nek is dolgozott a Nobel-békedíjas egykori Szolidaritás-vezér, s a PiS már azt is követeli, hogy fizesse vissza a teljes Nobel-díj összegét, valamint a róla elnevezett gdański repülőtér nevét is változtassák meg – ha másképp nem, hát népszavazással döntsenek erről.
Ennek kimenetele azonban kétséges lehet: a hét vége Lengyelországban a Wałęsa melletti kiállás jegyében telt, nevét a társadalom nagy része a demokráciával kacsolta össze, s a Ronald Reagan idején tett amerikai látogatása során mondott beszéde híres szavai (MI, a nemzet) lettek a szombati varsói tüntetés jelszavai is. A demonstráción áradt a tömeg. Egyes becslések szerint nyolcvanezren is voltak, és a Kaczyński-uralom végét követelték. Ugyanakkor más nagyvárosban (pl. Wrocław) is voltak a KOD (Bizottság a Demokrácia Védelmére) által szervezett tüntetések, amelyeken a konzervatív, liberális és baloldali politikusokon kívül a civilek is felszólaltak. Leszek Balcerowicz, a lengyel gazdasági reform atyja szerint a KOD Lengyelország egyetlen reménye arra, hogy újra a demokrácia útjára lépjen.
Vasárnap a volt államfő háza elé terveztek a gdański polgárok szimpátiatüntetést, végül a Szolidaritás terén gyűltek össze huszonötezren, s felszólalt Wałęsa nyolc gyermekének anyja, Danuta asszony is.
Egyes elemzők szerint az egész ügy mögött Jarosław Kaczyński áll, akinek egyik legnagyobb ambíciója, hogy egyrészt bosszút álljon egykori főnökén, másrészt ő akar lenni a világ szemében „A lengyel”: II. János Pál halála óta a legismertebb élő lengyel a világon Lech Wałęsa.
Arra azonban már kevesen emlékeznek, hogy Wałęsa és Kaczyński a legközelebbi munkatársak voltak. Honnan ered tehát a gyűlölet? Ezt eleveníti fel a Gazeta Wyborcza című lapban Patryk Strzałkowski.
1989-ben még a Kaczyński ikrek a szenátusba jelöltették magukat, alig két év múlva egy nagygyűlésen Wałęsa azt mondta nekik: „Veletek majd az ügyészség foglalkozik.” Mi történhetett ez alatt a két év alatt?
A testvérek a nyolcvanas években Wałęsa közeli munkatársai voltak, Lech ott volt Walesa oldalán, amikor előkészítették a hivatalos tárgyalásokat a kommunista hatalommal, és a kerekasztal ülésein is részt vett mind a két testvér. 1990-ben a fivérek támogatták Wałęsa köztársasági elnökké jelölését, s amikor nyert, Lech kancelláriájának főnöke lett, Jarosław pedig elnöki miniszteri posztot töltött be. Rövidesen azonban vitázni kezdtek Wałęsával a kormányfő személyéről, a gyors reformok és változások bevezetéséről és az új választási törvényről.
1991 novemberében, már túl az első valóban szabad parlamenti választásokon, Wałęsa államfő találkozott a parlamenti pártok vezetőivel – köztük Jarosław Kaczyńskivel, ki a PC (Egyetértés Centrum) főnökével. Eltérő a véleményük az új kormány megalakításáról, a hangulat feszült, végül Wałęsa kitör: „Te ígértél kommunistátlanítást! Te ígérted a gyorsaságot! Én bolond, mindent elhittem! Elmondtam az embereknek, és most mi van? Azt kell mondjam, hogy nem tartottam be?” – mondta a Gazeta Wyborcza leírása szerin t Jarosławnak Wałęsa, és még odavetette: „Veled az ügyész foglalkozik!”, mire Kaczyński visszaszólt: „Majd meglátjuk, kivel foglalkozik!”
Később az ikrek egyre csak mondták és ismételték, hogy Wałęsa „államfőként nem használta ki lehetőségeit, saját befolyását építette ki, s konzerválta a régi kommunista rendszert”. A szemére vetették, hogy nem eléggé képzett, és még az is lehet, hogy „belekeveredett” a kommunista hatalomba. Wałęsa ugyanakkor azzal vádolta őket, hogy rajta keresztül akartak kormányozni, és mindenekelőtt a saját érdekeikre ügyeltek.
1991 decemberében a Kaczyński fivérek által támogatott Jan Olszewski került kormányra, de hat hónap után, amikor belügyminisztere, Antoni Macierewicz nyilvánosságra hozta a politikusok listáját, akik állítólag kommunista ügynökként a minisztérium archívumában szerepeltek, s ezen a listán Wałęsa is rajta volt (amit az államfő tagadott, és a lusztrációs bíróság neki adott igazat), a kormány megbukott. Ma Macierewicz a Kaczyński-párt (PiS) elnökhelyettese és az új kormány hadügyminisztere.
Ekkorra a régi kollégák közötti törés hatalmas. 1993-ban Jarosław Kaczyński egy nagygyűlésen, amelyen elégették Wałęsa figuráját, azt mondta: A mi elnökünk kellett volna legyen, és kiderült, hogy a vörösök elnöke.
1995-ben Wałęsa vesztett az elnökválasztáson és visszavonult az aktív politikától. Tíz évvel később a Jog és Igazságosság (PiS) hatalomra került, Lech államfő, Jarosław Kaczyński kormányfő lett. Ekkor a konfliktus újra napirendre került. A fivérek azzal vádolták Wałęsát, hogy „elárulta a Szolidaritás eszméit” és jobboldali politikusokat figyeltet meg. Wałęsa 2007-ben békejobbot nyújtott, meghívta a testvéreket a névnapjára, hogy „a politikai ellenfelekkel egy kupica mellett megegyezzenek”, de Lech Kaczyński közölte, hogy Wałęsával csak a bírósági teremben hajlandó találkozni.
Egy évvel később a köztársasági elnök, Lech Kaczyński egy interjúban azt állította, hogy Lech Wałęsa a Lengyel Népköztársaság titkosszolgálatának munkatársa volt, Bolek álnéven. Bejelentette azt is, hogy az IPN nyilvánosságra hozza az ezt igazoló dokumentumokat. Megjelent egy könyv is, A biztonsági szolgálat és Lech Wałęsa címmel, azt bizonygatva, hogy a Szolidaritás vezére tényleg Bolek titkos ügynök volt.
Strzałkowski kommentárja szerint Kaczyński és tábora politikailag kihasználják, hogy Wałęsát és az egész III. Lengyel Köztársaságot támadják. Az egykori államfő együttműködése az SB-vel szerintük azt bizonyítja, hogy a jelenlegi Lengyelországot a „régi kommunista rendszer” irányítja, ezért az ország rossz helyzetben van, amelyet megjavítani csak a „rendszerrel” kapcsolatban nem álló emberek tudják – azaz a Jog és Igazságosság emberei és környezete.
