Mivel a szélsőjobb legutóbb legyőzte Orbánt, a magyar miniszterelnök felvetette annak egykori követelését, a halálbüntetés visszaállításának kérdését, de Brüsszel máris élesen elítélte – írják a lengyel lapok.

1915/16-ban a halódó ottomán birodalom a szó szoros értelmében a halálba küldte a területén élő kétmilliós örmény kisebbség legalább felét. Élve azzal a lehetőséggel, amit az első világháború nyújtott, a birodalmat irányító triumvirátus vallási-etnikai értelemben is egynemű nemzetállamot szervezett, más szóval hozzálátott a keresztények: az örmény katolikusok és a görög ortodoxok üldözéséhez. A legkeményebb sors az örményekre várt, különös tekintettel arra, hogy Kelet-Anatóliában autonómiáért lázadtak, és százával álltak be harcolni az orosz hadseregbe, amely ellenségnek számított. Az örmények elleni hadjárat 1915. április 24-én kezdődött, amikor Konstantinápolyban százával fogdosták össze és dugták börtönbe az ottani örmény elit tagjait. De ez csak a kezdet volt.

Az orosz csapatok a kelet-ukrajnai harcok csillapodását arra használták fel, hogy egy újabb támadáshoz átcsoportosítsák az erőiket – jelentette ki csütörtökön Philip Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai erőinek parancsnoka az amerikai szenátus katonai bizottságának meghallhatásán– tudósított az MTI.

Az orosz csapatok arra használták fel a kelet-ukrajnai harcok csillapodását, hogy térhódításaik védelmén túl egy újabb támadáshoz átcsoportosítsák erőiket – jelentette ki csütörtökön Philip Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai erőinek parancsnoka az amerikai szenátus katonai bizottságának meghallhatásán – adta hírül az MTI.

Bombakészítéshez használt eszközöket találtak a német hatóságok Frankfurt közelében egy letartóztatott pár lakásában, mely a szokásos május 1-jei Eschborn-Frankfurt verseny útvonalától nem messze található. A rendőrség az esetleges veszély miatt lefújta a holnapra tervezett versenyt.

Orbán: vissza a halálbüntetést, munkatáborokat a bevándorlóknak – ezzel a címmel jelent meg a The Guardian brüsszeli tudósítójának írása, amely nagy port kavart mind az EU-ban, mind a magyar kormány köreiben. A cikket teljes terjedelmében közöljük. Orbán kijelentését nem hagyhatta szó nélkül az Európai Bizottsága elnöke, Jean-Claude Juncker sem, amiről szintén beszámolt a brit lap.

Bécsben mindig nagy ünnep volt a május 1. és így van ez ma is. Az idén még eggyel több ok van az ünneplésre: az osztrák főváros büszkesége, a Ringstraße – a körút – most ünnepli 150. születésnapját. Számtalan megemlékezés, kisebb nagyobb kiállítás idézi fel az építkezés kezdetét, történetét, és azt, hogyan változott a szerepe és jelentősége ennek a figyelemreméltó útnak, amely valóban körülöleli Bécs belvárosát.

Orbán szakítópróba elé állítja az európai kereszténydemokratákat, mivel azok alapvető fontosságúnak tekintik az emberi méltóság védelmét. Persze az Európai Néppártban (EPP) az elmúlt években hozzá kellett szokni ahhoz, hogy a magyar kormányfő rendre lesre fut a szélsőjobbon – írja a Kurier.

Éles bírálatokat váltott ki az EU-ban Orbán Viktor kijelentése a halálbüntetésről. A bizottság egyértelművé tette, hogy nem lesz vita a közös álláspont felülvizsgálatáról – írja a Frankfurter Rundschau.

Uniós parlamenti képviselők még a jobboldalról is élesen bírálják Orbán Viktort a menekültekről kezdeményezett konzultáció, illetve a halálbüntetésről elhangzott nyilatkozat miatt, azaz újabb összecsapás készül Brüsszel és Budapest között – írja a Europeonline.

Május elsején nyitja meg kapuit a milánói világkiállítás, és október végéig látogatható. Táplálni a világot – ez a 2015-ös expó témája. Giuliano Pisapia, a milánói polgármester a 168 Óra kérdéseire válaszolva erről is szót ejtett.

Egy magyar roma férfi és egy magyar roma nő ritka sikertörténetét adja közre a német konzervatív lap, a FAZ.

A halálbüntetés ismételt bevezetésének felvetésével ismét jobboldali-nacionalista keményvonalasnak mutatkozik Orbán Viktor. Ám ha meglépi, akkor Magyarország nem maradhatna tagja az EU-nak – írja a Spiegel.

Két hét múlva lesz Lengyelországban a köztársasági elnök választása, de a pártok és a politikusok már az őszi – a pontos dátum még nem ismert – parlamenti választásokra készülnek. Ugyan sokat pletykáltak már erről a különböző lapok, de most a tekintélyes Newsweek Polska véli úgy, hogy Leszek Balcerowicz professzor, a lengyel gazdasági reform atyja újra beszáll a politikába, és speciálisan neki alapítanak egy új pártot.

Húsz éve írták alá a daytoni békemegállapodást: húsz éve létezik a független Bosznia-Hercegovina. A háborús sebek persze azóta sem gyógyultak be, a gazdaság működésképtelen és a nacionalista propaganda sem csillapul.

A 18. században összesen csaknem kétmillió német települt Nagy-Magyarország területére. Napjainkban leszármazottaiknak már csak töredéke él itt: a mai Magyarországon 38.000-en vallják magukat német anyanyelvűnek, közel százezren beszélik a családon belül a nyelvet. Az asszimiláció halad – az NSZK segítségével legfeljebb fékezni tudják, miközben a mindenkori hazai politika vajmi keveset törődik a romák után legnagyobb nemzeti kisebbséggel, amelynek történetét sem ismeri.

Két hét múlva lesz Lengyelországban a köztársasági elnök választása, de a pártok és a politikusok már az őszi – a pontos dátum még nem ismert – parlamenti választásokra készülnek. Ugyan sokat pletykáltak már erről a különböző lapok, de most a tekintélyes Newsweek Polska véli úgy, hogy Leszek Balcerowicz professzor, a lengyel gazdasági reform atyja újra beszáll a politikába és speciálisan neki alapítanak egy új pártot.