FAZ: Két magyar roma sikertörténete
Egy magyar roma férfi és egy magyar roma nő ritka sikertörténetét adja közre a német konzervatív lap, a FAZ.
Bevezetőként idéz a bécsi városházán tavaly tartott szónokverseny magyar roma győztesének beszédéből, miszerint nehéz úgy vállalni az identitást, ha a sajtó és a politika szakmányban bűnözőkként kezeli a romákat. Mert ki hallott már pl. egy roma jogászról vagy bankárról, esetleg történészről vagy gazdasági szakértőről?
A cikk megerősíti, hogy egyáltalán nem könnyű olyanokat találni a kisebbségből, aki diplomát szereztek és hajlandók hovatartozásukról beszélni. Főleg Magyarországon, ahol mindennapos a diszkrimináció, időnként teljesen nyílt formában.
Az egyik ilyen kivétel Lakatos Béla, Ács polgármestere, aki a Fidesz jelöltjeként nagy többséggel lett öt évvel ezelőtt a település elöljárója. Hitvallásához tartozik, hogy káros az iskolai szegregáció, bár lehet, hogy a kormány jót akar, amikor próbálja külön iskolákba terelni a roma gyerekeket, hogy megóvja őket a rasszizmustól.
A másik különleges eset Gulyás Erzsébet, építész és szociálantropológus. Egy brit civilszervezetnél dolgozik, amely a szegényeket igyekszik lakáshoz juttatni. Azt mondja, sorstársai közül sokan azért nem tudnak tanulni, mert a romák 70 százaléka rendkívüli szegénységben él. A nincstelenség pedig nincstelenséget szül. Arról nem beszélve, hogy az iskolák sokszor távol esnek és kevés a jó tanár. De az egyetemen is: ha egyedül vagy roma, és ezt mindennap éreztetik veled, az szintén nem könnyíti meg az identitás vállalását. Ezért megérti, ha a romák közül sokan rejtőzködnek, nem akarják kiprovokálni a hátrányos megkülönböztetést.
(Forrás: Szelestey Lajos)
