„Azért hagyom ott a lapot, mert úgy érzem, valaminek vége lett. Majd a többiek folytatják. A lelkemben továbbra is Charlie Hebdo-s maradok, de most eljött a nap, hogy továbblépjek. Azért, hogy rendbe jöhessek, mert azok után, amit januárban átéltünk a szerkesztőségben, egyikünk sincs túl jól. Túlélők is vagyunk, meg nem is. Az biztos, hogy egy rész magunkból megszűnt létezni a támadáskor” – írja egy a lapot most elhagyó szerző.

Magyarország hangot váltott és most már az ütközés helyett a megbékélést szorgalmazza a partnereknél a menekülthullám kezelésére. A szerb-horvát határ megnyitása után a magyarok eltávolították a szögesdrótot a szlovén határról – írta a Christian Science Monitor.

A határ- és vámellenőrzés-mentes schengeni övezet megalkotói azokra az esetekre találták ki a dublini konvenciót, amikor imitt-amott felbukkan egy politikai üldözött, menekült, s az illető az övezetnek abban a tagországában folyamodik menedékjogért, ahová először betette a lábát. A több százezres migránshullám azonban viccet csinált ebből a konvencióból, miután az áradat előbb Görög- és Olaszország, utóbb Magyarország felé indult meg.

Nem a lelkesedés, hanem a menekülés diktálja az iramot. Úgy hagyták el otthonaikat, hogy biztosra vették: az út vége nem zsákutca lesz. A 168 Óra összeállításában nyilatkozó külföldi professzorok között olyan is akad, aki azt tartja a legfontosabb kérdésnek: vesztébe rohan-e az Európai Unió, amikor vakon ragaszkodik mostani migrációs politikájához? Most David Commins, a Dickinson College történészprofesszorának véleményét közöljük.

A legszegényebbek támogatására amerikai mintájú élelmiszerjegy-rendszer bevezetését tervezi az orosz kormány – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség.

Nehogy bárki is ünneprontással vádoljon, csak most írom e sorokat. Nagy embernek, államalapítónak tartom Szent Istvánt, de nála nagyobbnak tartom apját, Géza fejedelmet.

Magyar- és Németországban nem kevesen csodálkoztak, amikor az Európa-szerte elutasított magyar kormányfőt a brüsszeli EU-csúcs előtt tüntetően fogadta Horst Seehofer, bajor miniszterelnök – nemkülönben annak elődje, Edmund Stoiber is. Pedig ez a sajátos bajor kapcsolat az utóbbinak – valamint egy magyar-német popzenész vállalkozónak köszönhető.

Nem a lelkesedés, hanem a menekülés diktálja az iramot. Úgy hagyták el otthonaikat, hogy biztosra vették: az út vége nem zsákutca lesz. A 168 Óra összeállításában nyilatkozó külföldi professzorok között olyan is akad, aki azt tartja a legfontosabb kérdésnek: vesztébe rohan-e az Európai Unió, amikor vakon ragaszkodik mostani migrációs politikájához? Most Marc Levy, a Columbia Egyetem nemzetközi tanulmányok tanszékének docense véleményét közöljük.

A friss becslések szerint Németország idén legalább egymillió menekültet fogad be. Megkezdődik a változás, amelynek eredményeképpen egy emberöltőn belül már egy másik Németország lesz Európa vezető hatalma. A mostaninál jobb vagy rosszabb lesz az a Németország? És vele egy jobb vagy rosszabb Európában élünk majd? Roppant történelmi felelősség nyugszik a német vezetők, elsősorban Angela Merkel vállán.

Tömegverekedés volt egy menedékkérőket befogadó szálláson a németországi Lipcsében, a csütörtök este történt összecsapásban nagyjából kétszázan vettek részt a Szászország tartományi nagyváros rendőrségének pénteki közleménye szerint.

Magyar- és Németországban nem kevesen csodálkoztak, amikor az Európa-szerte elutasított magyar kormányfőt a brüsszeli EU-csúcs előtt tüntetően fogadta Horst Seehofer, bajor miniszterelnök – nemkülönben annak elődje, Edmund Stoiber is. Pedig ez a sajátos bajor kapcsolat az utóbbinak – valamint egy magyar-német popzenész vállalkozónak köszönhető.

Érdekes erőpróbának nevezi a Der Standard, hogy miként akarja az EU rávenni a négy érintett államot, köztük Magyarországot a kötelező kvóta végrehajtására.