Zsákutcába manőverezi-e magát Orbán?

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Pontosan egy nappal a Nemzeti Választási Iroda előtt történt tragikus események után, amikor is egy csoport skinhead fizikai erővel megakadályozta a Szocialista Párt ellenzéki politikusát, Nyakó Istvánt, hogy időben beadjon egy, a vasárnapi nyitva tartással kapcsolatos népszavazási kezdeményezést, Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke bejelentette, hogy a fenti kérdéssel népszavazást kezdeményeznek az EU-s menekültkvótáról. A lépés meglehetősen cinikus, de a népszavazás mégsem lesz olyan sima galoppverseny a kormány számára, mint ahogy reméli.

Az Orbán által meglepetésszerűen bejelentett népszavazás jelzés különböző irányokban. Először is azt az érzést kell nyújtania a magyar lakosságnak, hogy véleményt nyilváníthat az ország számára fontos kérdésekről. A közelmúltban a kormánynak több alkalommal is a szemére vetették, hogy lebecsüli a közvetlen demokráciagyakorlás eszközeit. Tény, hogy a Fidesz 2010-es hatalomátvétele óta soha többé nem írtak ki népszavazást, és minden alkalommal megakadályozták a nép véleménynyilvánítását.

A Fideszhez közeli kopaszfejűek MSZP-képviselő elleni erőszakos fellépése után gyorsan kellemetlenné vált a helyzet a kormánypárt számára. Nyilvánvaló, hogy a referendum meghirdetésével a kormány a legtöbb társadalmi csoporttól érkező bírálatokra is reagálni akar.

A népszavazás jeladás Brüsszel felé is. Az EU menekültüggyel kapcsolatos kihívásai adják egy éve a magyar hatóságok eljárásainak legitimációját. Az Orbán-kormány számára menekültellenes kampánya tette lehetővé, hogy népszerűségét felhozza a mélyből. A népszavazással a miniszterelnök a menekültügyben EU szinten akarja elmélyíteni a szakadékot az „együttműködők” és az „ellenszegülők” között, egyúttal pedig megerősíteni saját pozícióját Európában. Nem utolsó sorban más nemzeti kormányok külön utas lépéseit is reméli ettől.

A népszavazás azonban akár vissza is üthet a magyar miniszterelnökre. Ahhoz nem fér kétség, hogy a magyarok túlnyomó többsége ellenzi a menekültek befogadását, de nagyon sok választó elégedetlen a kormánnyal, és kétségbeesett.

Hetek óta országszerte együtt tiltakoznak a tanárok és a diákok a magyar közoktatás központosítása ellen. Időközben a társasági médiumok bejegyzéseinek fotóin tízezrek pózolnak a demonstráció jelképévé vált kockás ingben. A tiltakozás befejezésének még semmi előjele nem látható, naponta újabb intézmények csatlakoznak a kezdeményezők követeléseihez. A felháborodási hullám a tervezett internetadó ellen 2014 őszén kialakult óriási méltatlankodásra emlékeztet.

Ha az ellenzéknek sikerülne átértelmeztetni a tervezett népszavazási kérdést, és a népszavazást a kormányról szóló valamiféle állásfoglalássá tudná átváltoztatni, akkor a referendum kimenetele a választási eredmény kihirdetéséig nyitott lenne. A döntő kérdés úgy hangozhatna, hogy: „Be kell-e fogadnia Magyarországnak néhány ezer menekültet, vagy az embereknek még évekig hivatalban kell hagyniuk a kormányt?” Még ha a referendum érvényességi határa 50 százalék plusz egy fő részvételéhez is van kötve, egy könnyelmű kormányhatározat még akkor is megingathatja az Orbán-kormányt. A tervezett népszavazás esetén pontosan ez a választás tétje.

Fordította: dr. Gonda László