Zavaros szivárogtatások, szivárgó zavarodottság
Hogyan lábalunk ki a válságból? Vajon a kormánynak vannak hosszú távú elképzelései? Mit kellene tennie az ellenzéknek? Milyen gazdaságpolitikára, társadalompolitikára lenne szükség? Petschnig Mária Zita közgazdász kommentálta lapunknak a Gyurcsány-kormány legújabb terveit és az ellenzék viselkedését. Egyik sem nyugtatta meg a gazdasági élet szereplőit.
Csalódott?
Megengedhetetlennek tartom a kormány kommunikációját: mond valamit délelőtt, délután már kicsit mást, aztán szivárogtat, kinek ezt, kinek azt, majd cáfol – ez így nagyon zavaros! Az Európai Bizottság is azért marasztalta el az országot, mert nincs egyértelmű, világos stratégiai terve. Nem erősítette a kormány hitelességét a program bejelentése, nem tette kiszámíthatóbbá a befektetőknek a szabályozási feltételeket. Holott erre lett volna szükség. Nem szabad indokolatlanul fokozni a világgazdasági helyzet miatt amúgy is meglévő bizonytalanságot.
A szocialisták szerint azért nem lehet előállni a konkrétumokkal, mert az egyeztető tárgyalásokon szűkülne a kormány mozgástere.
Akkor a parlamenti bejelentés előtt kellett volna egyeztetni a pártokkal.
Mindkét nagy párt adócsökkentést akar. De másként oldanák meg ennek ellentételezését: az MSZP a szociális kiadásokat faragná le, emelné az áfát, a Fidesz pedig a bürokrácia és a korrupció csökkentésétől várja a többletbevételt. Melyik tervnek van realitása?
Világosabb az MSZP javaslata, hisz arról, hogyan képzeli el a Fidesz a programjának megvalósítását, semmi érdemlegeset nem tudunk. És ez nem nyugtatja meg a befektetőket.
Az iránnyal elégedett?
Egyetértek a fogyasztás és a vagyon terhelésével. Ám rontja a program hitelességét, hogy a bejelentés alapján nem lehet kiszámolni, miből tevődik össze az ezermilliárdos adókönnyítés és annak ellentételezése. A két-három százalékos áfaemelés, az egységes ingatlanadó bevezetése, az adókedvezmények szűkítése, a jövedéki adók növelése – utóbbiról csak a lapokban olvastam, nem beszélt róla a kormány – alapján hozzávetőleg csak hatszázmilliárd forint jön össze. Nem lett tisztább a kép azért sem, mert nem tudni, az elképzelések milyen időtávra vonatkoznak.
Változhat a költségvetés?
Feltehetőleg igen, de zavaró, hogy elfelejtődött, mi indította el a büdzsé felülvizsgálatát. A tavaly elfogadott költségvetés egy százalékkal kisebb bruttó hazai termékkel, 4,5 százalékos inflációval és 0,6 százalékkal csökkenő foglalkoztatottsággal számolt. A most látott pálya alapján ehhez képest körülbelül 250-300 milliárd forintos lyuk van az államháztartásban, miközben a lecsökkent tartalékokat is pótolni kellene, a vállalt deficitcél tartása mellett. A parlament rendkívüli ülésnapján ennek rendezése nem került szóba.
