We Love BKV (?)
A BKV-ről a legtöbb tömegközlekedő fővárosinak nem a szerethetőség és a sokszínűség jut az eszébe, és most még finoman fogalmaztunk. A Kortárs Művészeti Iskola (KREA) végzős hallgatója, Seidl Miklós azonban megpróbált rácáfolni az előítéletekre diplomamunkájával, a vállalat számára tervezett új arculattal. Az, hogy diplomamunkát készített, Mikának természetesen sokkal szabadabb kezet adott, mintha valós megbízásra dolgozott volna. Az elkészült munka azonban igazodik a BKV jelenlegi realitásaihoz is.
A munkát Mika a kutatással kezdte: megvizsgálta több európai nagyváros tömegközlekedési vállalatának arculatát. Azt a következtetést vonta le, hogy a legtöbb nagyon tiszta és világos, sallangmentes formavilágot képvisel, ami annak fényében érthető, hogy nagy mennyiségű információt kell közérthetően kezelniük és megjeleníteniük. Ehhez képest azonban Mika elhatározta, hogy valamilyen jellegzetesen budapesti többletet csempész az általa készített munkába.
Mivel a magyar fővárost pezsgő városnak tartja, gyönyörű épületekkel, izgalmas szerkezettel, ezért ez lett az a fricska, amit belevitt az arculatba. „Azt gondoltam, hogy a BKV arculatának tervezésekor Budapest sokszínűségét és szerethetőségét beépítem a terveimbe” – mondja erről. Először a járatjelölési rendszert tervezte meg, ezt követték a térképek és az illusztrációk, és legvégül alakult ki az új logó. A helyzetet felmérve Mika azt a következtetést vonta le, hogy Budapesten az utcakép jelentős változásához vezetne a megállók rendbetétele. Ennek részeként a megállókban és a járművek tájékoztató tábláin az adott helyszínre jellemző kis vektoros illusztrációkat helyezett el – ezek elsősorban a környéken található közismert épületeket ábrázolják. A rajzokat egybegyűjtve aztán többféle terülőmintát tervezett, amely a legkülönfélébb megjelenések alapjaként, háttereként szolgálhat.
A budapesti hagyományokhoz, ahol csak lehetett, igyekezett alkalmazkodni. A jegyek és bérletek, bár ránézésre teljesen különböznek a jelenlegiektől, valójában használhatóak lennének a mostani rendszerrel is. A megállókba tervezett információs oszlopok jelzései a régi budapesti buszmegálló-táblákra utalnak (jó párhuzama a Budapesti Közlekedési Központ logója). A járművek festésénél is igyekezett megőrizni a tradíciókat, de a hagyományos piros-sárga-kék színeket sokkal élénkebbé tette. A piktogramokból egyértelműen asszociálhatunk a járműveken az elmúlt években megjelent bajszos bácsi képi világára, a Kolbászból kerítést! stúdió munkájára.
A térkép tervezésekor azonban Mika jelentősen eltért a jelenlegi rendszertől. A Budapesten is használt, diagram-szerű tömegközlekedési térképek a Harry Beck által 1931-ben tervezett londoni metrótérképig vezethetőek vissza – ma a világ legtöbb nagyvárosában ilyen térképeket használnak. Mika elvetette a 45 és 90 fokos szögekre építkező rendszert és visszatért a város természetes földrajzi struktúrájához, közlekedési térképei így a klasszikus várostérképekhez lettek hasonlóak.
Voltak olyan elképzelések is, amelyekről a tervezés közben kellett lemondani. A munka elején felmerült, hogy minden járattípusnál eltérő tipográfiát használjon, de ez nagy összevisszasághoz vezetett volna. Aztán groteszk betűtípusokkal próbálkozott, azaz olyanokkal, amelyeknek minden vonala azonos vastagságú, de végül rátalált a kicsit lágyabb, ívesebb Cocon fontra, amely oldja az összkép geometrikusságát. Mika azon is gondolkodott, hogy nem piktogramokkal, hanem betűkkel jelöli a járattípusokat (V mint villamos stb.), de ez esztétikailag nem túl nagy kihívás, így elvetette. Az ilyen problémáknál sok segítséget kapott konzulensétől, Simon Attilától is.
A szerethető város témájára szinte kínálta magát a BKV új logója, amely csak a munkafolyamat végére alakult ki. A három betűt szív-szimbólumként átrajzolva egyszerű, de a hétköznapi sztereotípiákra alaposan rácáfoló jelkép alakult ki. Meglepő az összhang Budapest nemrég bemutatott új turisztikai arculatával (elsősorban a szívecskés logóval), ám Mika diplomamunkája attól függetlenül készült.
A KREA végzős hallgatóinak diplomakiállítása június 22-ig látogatható az iskola épületében (V. Budapest, Október 6. u. 18.), hétfőtől péntekig 10-19 óra között.
(forrás: hg.hu)
