Viták – immár barátian

A német parlament Európa-ügyi bizottsága a legfontosabbak egyike. Rendre felkeresi az EU soros elnökségének országát, ám budapesti látogatásukon szokatlanul magas szinten fogadták őket. Országgyűlési partnereik mellett találkoztak Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, Kövér László házelnökkel, Martonyi János külügy - és Pintér Sándor belügyminiszterrel. Miközben magyar részről néhány mondatos közleményt adtak ki a vendégek látogatásáról, azok a német nagykövetség szervezésében egy órát álltak a sajtó rendelkezésére.
Aligha véletlenül, hiszen a két kormány viszonyát érezhetően beárnyékolták a külföldi, elsősorban a német vállalatokat érintő magyar rendszabályok csakúgy, mint a médiatörvény és a körötte kibontakozott vita, amelynek a német média igen nagy nyilvánosságot adott.

A kormányzó CDU/CSU és az FDP, illetve az ellenzéki Zöldek képviselőiből álló küldöttség tagjai egybehangzóan barátinak minősítették a vendéglátóikkal folytatott megbeszéléseket. Érezhetően a légkör javítására törekedtek, mondván: senki nem kívánja kioktatni a másikat és eltérő nézetek ellenére is sokban egyetértettek. A diplomáciai udvariasság ellenére is kitűnt: az említett vitakérdések még aligha jutottak nyugvópontra.

Van még javítandó a médiatörvényen

Michael Stübgen, a küldöttséget vezető CDU képviselője kérdésünkre üdvözölte, hogy a magyar kormány gyorsan reagált az EU-nak a médiatörvénnyel kapcsolatos kifogásaira és a módosítások már folyamatban vannak. Árnyaltabban fogalmazott Jens Ackermann, a kormánykoalícióban résztvevő liberális FDP képviselője, aki egyébként a Bundestag német-magyar baráti csoportjának elnöke. Felidézte, hogy pártjuk külügyi államminisztere, Werner Hoyer, már decemberben felhívta a figyelmet a magyar médiatörvény hiányosságaira. A képviselő az egykori NDK-ban nőtt fel és emlékeztetett: a szabadságszerető magyarok küzdelme nélkül ő és társai ma nem ülhetnének a Bundestagban. Ezért is bíznak a magyar demokrácia, a civil társadalom erőiben – tette hozzá. Ackermann szerint egyébként a válságadónál a fő problémát az jelentette, hogy az intézkedés váratlanul, előzetes konzultálás nélkül érte a vállalatokat, az üzleti év végén. Remélik, hogy a különadók kivetése 2013-ra véget ér s egyébként megfontolandó: a rendszabályok miatt elmaradó beruházások nagyobb veszteségeket jelenthetnek, mint a bevételek.

Manuel Sarrazin, a Zöldek hamburgi képviselője szerint az eddigieken túlmenően is van még mit javítani a magyar médiatörvényen – például, ami a Médiatanács összetételét illeti.

Egyetértően nyilatkoztak mindhárom párt képviselői arról, hogy május 1-vel az EU új tagországainak munkavállalói, köztük a magyarok, immár korlátozás nélkül vállalhatnak munkát Németországban is. A Zöldek képviselője elismerte: felesleges volt annak idején a munkaerő szabad áramlásának korlátozását kérni. Karl Holmeier, a bajor CSU képviselője arról számolt be, hogy választókerületében, a német-cseh határon, már eddig is kölcsönösen átjártak az emberek dolgozni és céljuk egységes munkaerőpiac kialakítása. Ackermann szerint is előnyös a sok szakmában munkaerőhiánnyal küzdő Németországnak az új rend – de Magyarországnak arra is kellene gondolnia, mi lesz, ha sok fiatal orvos elvándorol.

Bajor Duna-stratégia

A beszámolók szerint nem volt egyetértés a képviselők és magyar partnereik között a német-francia stabilitási paktum ügyében, amelyről az EU csúcstalálkozója dönt majd. Számíthat viszont Magyarország német támogatásra a Duna-stratégia kérdésében – elsősorban a közvetlenül érdekelt déli tartományoktól. A bajor képviselő elmondta: kidolgozták már a dunai államok együttműködésére vonatkozó javaslataikat. Abban szó van az idegenforgalomban, a hajózásban, a környezetvédelemben való együttműködésről csakúgy, mint az érintett államok iskolai bizonyítványainak, diplomáinak kölcsönös elismeréséről. Sok javaslat volt már a dunai kooperációra, de elhaltak. Az újak csak akkor számíthatnak sikerre, ha megvalósításukon következetesen dolgoznak majd – így Holmeier.

További írásokat olvashat Németországról a