Vihar előtti csend – 2020-tól nagy baj lesz a felsőoktatási jelentkezésekkel
Idén csaknem 108 ezer jelentkező adta be továbbtanulási kérelmét – ez egészen kicsiny növekedés a tavalyihoz képest –, és 75 ezer diákot vettek fel államilag finanszírozott helyekre. A Felvi.hu adatai szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény idén: majdnem tízezer – ezerrel több, mint tavaly – új hallgató kezdheti meg tanulmányait itt szeptemberben. Az ELTE legújabb képzéseivel, az idén induló Gazdálkodástudományi Intézetével is nagyot alakított: ide 596 hallgatót vettek fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) közel ötezer új hallgató kezdi meg tanulmányait szeptembertől, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig 3500. A Corvinus arra büszke, hogy az alapszakokra felvettek csaknem fele 440 feletti pontszámmal jelentkezett.
Emelkedtek a ponthatárok az orvosképzésben, a legkönnyebb a Pécsi Tudományegyetemre volt bejutni, oda elég volt 418 pont, míg Debrecenben 423, Szegeden 427, a Semmelweis Egyetemen pedig 441 pont volt a belépési küszöb.
Idén az ELTE-n, a Debreceni Egyetemen és a BME-n szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas helyet. A tavalyihoz képest a Miskolci Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is növelte hallgatói létszámát.
A felvételizők körében a legnépszerűbb terület változatlanul a gazdálkodási és menedzsment, a mérnökinformatikus, valamint a kereskedelem és marketing volt. A pszichológia is megőrizte pozícióit, ahogy a programtervező informatikus és a gazdasági informatikus is benne van az első tízben.
Ha a hosszú távú trendeket nézzük, a természettudományos képzés a nagy vesztes. Tavalyhoz képest is csökkent a népszerűsége, de ötéves távlatban 30 százalékkal esett a jelentkezők száma ezen a területen – hívta fel a figyelmet Polónyi István a Klubrádióban. Az oktatáskutató arra is rámutatott, hogy az agrárterület hasonló veszteségeket könyvelhet el hosszú távon. Viszont nagy nyertes a pedagógusképzés: ez bizonyosan nem függetlenül a pálya választását ösztönző Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programtól.
Ezen a területen tehát sikeres a kormány, valóban népszerűbb a tanárképzés, mint korábban volt, azonban nem tudjuk, hogy a diploma megszerzése után meddig maradnak a fiatal pedagógusok az alkotómunkától, autonómiától és kreativitástól a kormány által megfosztott, hivatalnoki szerepre csupaszított pedagóguspályán. Igaz, ezek a hiátusok az állami iskolákra jellemzők, a pályakezdők választhatják az egyházi és a megmaradt alapítványi iskolákat is, ahol lényegesen jobbak a munkafeltételek.
A kormány által szintén preferált terület az informatika, ami vélhetően kormányzati erőltetés nélkül is népszerű a családok körében, amikor a gyerekek jövőjéről döntenek. Ezen a területen 10 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a jelentkezők száma, ötéves távlatban pedig harminc százalékkal.
Összességében tehát látható: az elmúlt években hasonlóan alakul a jelentkezők és felvettek aránya. A probléma nem most, hanem 2020 után omlik majd a felsőoktatásra: ekkortól írják elő a felvételi jelentkezés feltételeként az emelt szintű érettségit és a nyelvvizsgát. Ágazati forrásaink szerint a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárság megbízására készült egy modellszámítás az Oktatási Hivatalban arról, hogy mi várható 2020-tól, amikor a szigorított felvételi alapján dől el, kit vesznek fel. A hivatal az elmúlt évek ponthatárait és a jelentkezők hozott pontjait figyelembe véve számolt: az előrejelzés szerint jön a vihar, és lesújt. És éppen a kormány által preferált tudományterületeken fog brutálisan beszakadni a jelentkezők száma, azaz a műszaki, az agrár- és természettudományos területeken. A jelentkezők több mint fele ugyanis nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek. Ennek kapcsán felmerült bennünk a kérdés, hogy az aggasztó előrejelzések alapján módosít-e a kormány a 2020-as dátumon. Kíváncsiak voltunk, nincs-e aggodalom a tárcánál amiatt, hogy a szigorított feltételek miatt jelentősen zuhanni fog a felsőoktatásba felvehető diákok száma.
Emlékeztetőül: Orbán Viktor azzal a céllal hozta létre az Emmi csúcsminisztériumot, hogy a tárca alá tartozó számos terület között könnyebb legyen megteremteni az együttműködést. Arra, hogy ez mennyire üres lózung, szimbolikus bizonyíték a kötelező nyelvvizsga ügye: míg a tárca egyik államtitkárságán, a felsőoktatásin bemeneti követelményként írják elő a nyelvvizsgát a felsőoktatásba lépéskor, addig a másikon, a közoktatásin ellehetetlenítették azokat az iskolákat, amelyek hatékonyan juttatják középfokú nyelvvizsgához tanulóikat. (2014 őszén jelent meg az a miniszteri rendelet, amely komoly csapást mért a két tanítási nyelvű oktatást nyújtó iskolákra. Ez az intézménytípus visszaszorulóban van – A szerk.) Emiatt az Emmitől azt is megkérdeztük, nem óhajtanak-e ezen korrigálni, tervezik-e a nyelvi előkészítő évfolyam elérhetővé tételét minden olyan gyerek számára, akinek a szülei ezt igénylik. (Erre korábban megvolt a törvényi keret, de 2011-ben a Fidesz eltörölte.)
„A kormány célja az idegennyelv-oktatás hatékonyságának és a diákok idegennyelv-tudásának javítása a köznevelési intézményekben, éppen ezért rendelte el az idegen nyelv oktatásának helyzetével kapcsolatos kutatást, amelynek feldolgozása folyamatban van, szakmai konzultációt és intézkedési terv kidolgozását tervezzük róla. Ami a szocialista kormányok oktatáspolitikáját illeti, a magyar lakosság és a fiatalok hiányos nyelvtudásában jelentős felelőssége van a balliberális kormányzatnak, mert kormányzásuk alatt semmilyen intézkedést nem tettek a helyzet javítása érdekében” – írja az Emmi lapunknak küldött válaszában. Ez hazugság. A szocialista-liberális kormányok, meglehet, nem orvosolták a problémát, de az, hogy semmilyen intézkedést ne tettek volna a diákok nyelvtudásának javítása érdekében, nem felel meg a valóságnak.
Az Emmi emellett azt is írja, hogy „a nyelvi előkészítő évfolyamos képzések jelenleg is sikeresen működnek, s elérhetők minden érdeklődő tanuló számára. A nemzeti kormány számos intézkedést tett az elmúlt években az idegennyelv-tanulás ösztönzésére; bevezettük a diplomamentő programot és ingyenessé tettük a 35 év alatti fiatalok számára a sikeres nyelvvizsgát” – olvasható a válaszban.
Ez sokak szerint nem így van. Tavaly februárban Székely László ombudsman is azt állapította meg, hogy a kormány kellő előkészítés nélkül írta elő az egyetemi és főiskola felvételi egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát. Az alapvető jogok biztosa hivatalból indított átfogó vizsgálatot a 2020-as céldátum miatt. Az ombudsman szerint a belépési követelmények szigorításakor a kormány nem vette figyelembe, hogy milyen állapotban van az idegennyelv-oktatás a közoktatásban. Székely László akkor rámutatott, hogy a közoktatásban kellene az iskoláknak biztosítaniuk annak feltételeit, hogy a diákok nyelvvizsgát tudjanak tenni, azaz megfeleljenek a felvételi követelményeknek. „A nyelvvizsga megkövetelése pedig mindaddig rendszerszintű visszásságot okoz, és sérti az oktatáshoz való jogot, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei”, állapította meg az ombudsman, akinek aggályaival – legalábbis a kérdéseinkre adott minisztériumi válaszokból ez következik – nem foglalkozik a kormány.
Mivel a 2020-ra vonatkozó kérdésünket nem válaszolta meg a tárca, mi ezt úgy értelmezzük, hogy nem kíván a követelményeken oldani. Ez azt vetíti előre, hogy a felsőoktatásban a jelenlegihez képest – bár nehéz előre kalkulálni – óvatos becslések szerint is 20-25 százalékkal kevesebb diák fogja elkezdeni tanulmányait. Ez összhangban lehet azzal a törekvéssel, hogy a kormány a gimnáziumok számát is csökkenteni akarja.
