Videón a sarki fény hazánk felett
Idén 11. alkalommal lehetett hazánkból is látni a sarki fényt.
Augusztus 13-ra virradó éjszaka sarki fény ragyogott fel Magyarország felett – számolt be róla az Időkép. A káprázatos égi jelenséget webkamerákkal sikerült rögzíteni is.
Különleges jelenség
Ez is igazán különleges, hiszen a legtöbben a Perseidákkal együtt figyelhették meg a jelenséget, így lehet, hogy duplán is lehetett kívánni egy-egy hullócsillag láttán. Idén ez volt a 11. alkalom, hogy hazánkról is megfigyelhetővé vált az aurora borealis, a mostani azonban különleges alkalom volt, hiszen a Perseidák meteorraj okozta „csillaghullással” egy időben lehetett látni.
A sarki fény keletkezése
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Tech-Tudomány
2024. május 15., 17:03
A múlt heti lenyűgöző légköri fényjáték csak a bemelegítés volt, a csillagászok és a naptevékenységgel, űridőjárással foglalkozó szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy hamarosan még ennél is látványosabb éjszakákra lehet számítani. A sarki fény újra beszínezi az égboltot.
Tech-Tudomány
2023. november 11., 14:47
Újra feltündökölhet az aurora borealis, éjfélre már nagy területen kiderül az ég.
Itthon
2023. november 6., 09:44
Idén tizedik alkalommal tűnt fel az égen a hazánkban ritkának számító égi jelenség.
A sarki fényt (amit a mi féltekénken északi fénynek is neveznek) a Napból érkező, a Föld légkörébe behatoló nagy energiájú, ionizáló hatású töltött részecskék, főleg protonok és elektronok okozzák. Ilyen részecskék főként a Nap különösen aktív régióiból, a napfoltokból áramlanak ki, napkitörések, avagy szakszóval élve, flerek formájában. A napszelet a Föld mágneses mezeje bolygónk pólusai felé vonzza-tereli, így a légkör elsősorban a sarkoknál kezd fényt kibocsátani a napszél gerjesztő hatására. Egy-egy nagyobb, több anyagkidobódással járó napvihar esetén fordul elő, hogy a magasban kavargó sarki fény a pólusoktól lentebb lévő területeken is megfigyelhető. Ez volt a helyzet a múlt héten is, amikor egy kifejezetten nagy, szabad szemmel is látható, a Nap egyenlítője alatt megjelent napfoltcsoportból szabadult ki nagy mennyiségű plazma, és a Föld felé száguldó anyag péntek éjjel érte a légkört, és okozta 2003 óta a legsúlyosabb (extrém fokozatú) geomágneses vihart.
Ezért tűnik fel egyre többször
Az, hogy a föld légkörének rendkívül ritka rétegében, az világűrbe nyúló ionoszférában tomboló fényjelenség az elmúlt időszakban egyre többször és egyre több helyről – így sokszor hazánkból is – megfigyelhető volt, a szakértők szerint egyértelműen azt bizonyítja, hogy Napunk közeledik 11 éves aktivitási ciklusának csúcsához. Ez azt jelenti, hogy a napfizikusok számításai szerint a Nap valamikor még idén, 2024 vége felé eléri aktivitásának maximumát, tehát a legerősebb geomágneses viharok még csak ezután várhatóak.
(Fotó: Debrőd, webkamera, Szemán Viktor, Időkép)
