Nagyon tartanak vidéken a polgármesterek hatalmától, ősszel mégis rengetegen mennének szavazni
A vidéki nagyvárosokban és a kistelepüléseken élők óriási különbségeket élnek meg a választások szabadsága tekintetében – derül ki a Publicus Intézet közvélemény-kutatásából, amelyet a Népszava megbízásából készítettek.
A kistelepüléseken az emberek kétharmada úgy érzi, hogy politikai erők beleszólnak a szavazásba, ezzel szemben a vidéki nagyvárosokban élők 73 százaléka úgy érzi, hogy szabadon dönthet a jelöltekről.
A különbség kézzelfogható, ugyanis a falvakban a helyi polgármester kezében koncentrálódik minden: az önkormányzat a legnagyobb munkáltató, az dönt a közmunkásokról, azon keresztül érkezhetnek szociális támogatások, ők adnak ki számos engedélyt, ők rendelnek szolgáltatást a helyi vállalkozásoktól.
A felmérés szerint a fideszes szavazók inkább gondolják úgy (48 százalék), hogy a helyi vezetés nem akarja befolyásolni a választást, ezzel szemben a különböző ellenzéki pártok támogatóinak 8-14 százaléka gondolja csak így. Az ellenzéki szavazók demokratikus válságra emlékeztető szinten tartanak a hatalmi befolyástól, 73-92 százaléka gondolja így.
A pártot választani nem tudó bizonytalan szavazók körében sem jobb a helyzet, mindössze 24 százalékuk szerint nem avatkozik be a polgármester a helyi választásokba, 66 százalékuk szerint viszont inkább jellemző a befolyásolás.
A egyes ellenzéki pártok támogatói az őszi önkormányzati választáson 50-72 százalékban látnak általuk támogatható jelöltet, azonban a valódi győzelmi esélyekről már rosszabb véleménnyel vannak.
- Egyedül az MSZP támogatói mondták 75 százalékban, hogy jó esélye van a helyi jelöltnek;
- a jobbikosok 44 százaléka;
- a DK-sok 40 százaléka;
- a momentumosok 37 százaléka szerint van esélye az ellenzéknek.
Bár láthatóan vannak bizonytalanságok a szavazók körében – még a fideszesek körében is 38 százalék véli esélyesnek az ellenzéket – a választói hajlandóság relatív magas,
az emberek 72 százaléka elmenne szavazni ősszel.
