Vezércsel

– Az érintettek nem nyilatkoznak, rengeteg sajtóorgánumnak elmondták már a véleményüket. A témához ezen túl semmit nem kívánunk hozzátenni – utasít vissza Dobos Zoltán, a Jobbik sajtófőnök-helyettese, amikor Vona Gábor elnököt keressük a „keményvonalasok” kiszorításával kapcsolatban.

Pedig maradt jó néhány fehér folt a párt leendő vezérkara és politikai irányvonala körül. Annyit tudni biztosan, hogy a nyári tisztújításon Vona nem engedi indulni három jelenlegi alelnökét, Novák Elődöt, Szávay Istvánt és Apáti Istvánt. Helyükre jobbikos polgármestereket vinne be a testületbe, mondván, ők „a helyi kormányzásban rendkívül sikeresek és ismerik az emberek valós problémáit”. Konkrétan Toroczkai László ásotthalomi, Janiczak Dávid ózdi és Fülöp Erik tiszavasvári polgármester beemelését tervezi.

Toroczkai első körben látványosan lepattintotta Vonát. Facebook-posztjában ezt írta: „Vona Gábor felkérése derült égből villámcsapásként ért, s bár a politikai pályán mozgó tíz emberből kilenc biztosan azonnal igent mondott volna az ország második legerősebb pártja első emberének a felkérésére, én kapásból nemet mondtam... Az általam rajongásig szeretett Ásotthalom olyan, mint egy kicsi ország, és itt az emberek által – szimpatizáljanak bármilyen párttal – támogatva, értük dolgozva alkothatok, teremthetek. Eszem ágában sincs ezt egy parlamenti ellenzéki gombnyomogatásra cserélni, és nem hiányzik az életembe a mocskos pártpolitika sem...”

Arról, hogy utóbb Toroczkai végül miért bólintott rá mégis a felkérésre, később. Most nézzük a kigolyózni szánt alelnökök reakcióit.

– Kezelni kell a helyzetet, és bár komoly nyomást és elvárást éreztünk a tagság részéről, mégis úgy döntöttem, nem indulok alelnöknek – ezt Szávay István mondja lapunknak. Ő az egyetlen, aki névvel válaszol megkeresésünkre. – A Jobbik célja a 2018-as választási győzelem, Gábornak pedig joga van így dönteni. Most nincs helye sem az alapszabály körüli jogászkodásnak, sem a vitának arról, kinek volt igaza. Erre a 2018-as választások után kell visszatérni, hiszen elnök úr minden felelősséget és kockázatot magára vállalt. És bár élvezettel csámcsog rajta a sajtó – nyilván önök is –, távolról sem radikális–nem radikális törésvonalról, hanem egy egyszerű személyi döntésről van szó. Önök szerint Toroczkai László mennyivel kevésbé radikális nálam?
A kérdés jogos.

Apáti István egy ideig azt hangoztatta, hogy az elnöki vétó ellenére is kandidál az alelnöki posztra, ám végül Facebook-oldalán ő is kapitulált. „Múlt héten úgy éreztem, hogy a harcom építő jellegű lesz, már most látom, hogy ez átfordulhat rombolásba, amely számomra erkölcsileg vállalhatatlan... Tény, hogy van igény az indulásomra. Ugyanakkor napról napra növekszik egy másik igény. A békesség iránti igény. Akkor most mi legyen a fontosabb? Úgy döntöttem: a béke. Legyen béke!... Ennek megfelelően hátralépek, nem indulok alelnökjelöltként.”

Nem így Novák Előd, aki szerint lemondása a párt „elfideszesedésével járna”. Közösségi oldalán trükkösen így fogalmazott: „Három politikai tisztségemről mondtam le, s kész vagyok a képviselői mandátumomat is visszaadni, ha a Jobbik elnöksége így dönt, mert nem ragaszkodom a posztokhoz. Mi, a mögöttünk lévő többség ellenére is megvétózottak, a túlterjeszkedő elnökségi döntést is elfogadva folytatjuk munkánkat a Jobbikban. Ha a képviselői mandátumomból visszahív az elnökség, akkor – szemben a korábbi esküszegőinkkel – rögtön lemondok képviselőségemről is, és akár csak a párt egyik »talpasaként« szórólapozok és standolok majd, ahogy alapításunktól fogva csinálom manapság is, hogy győzzön a Jobbik!”

Vajon mi baja Vonának ezekkel az emberekkel? Egy kis háttér.

Vonának gyorsan ívelt felfelé a karrierje. Bár csak 2006-ban, jóval az alapítók után érkezett a Jobbikba, 2010-ben mégis ő vezette a parlamentbe a pártot. Bázisa lényegében nem volt, ezért a 2006-os őszödi hónapok által radikalizált közhangulatban kitalálta magának a Magyar Gárdát, ám párton belül ez sem hozott számára jelentős erősödést. Ahogy egy jobbikos forrásunk fogalmazott: „A mai napig nem képes uralni az elnökséget. Megretten, ha Morvay Krisztina rászól, nehezen viseli Novák Előd öncélú akciózásait. De most elszakadhatott nála a cérna, és úgy érzi, kellően megerősödött ahhoz, hogy átrendezze az erőviszonyokat.”

Vona a „cukiskodással” (vizsla, ovi, nagyi, országjárás) egy ideje próbálkozik ugyan szalonképessé válni a mérsékelt jobbos szavazók körében, a sajtóban jelenleg is nyomja a néppártosodási szándékot, de a terv nem működött. Ezért most, jobb híján, még a Novákéknál is radikálisabbak között keres szövetségeseket. „Jó szöveg a polgármesterek bevonása és a szakmai tapasztalataik kamatoztatása, de ez csak műsor. Janiczak és Fülöp súlytalan figura, Toroczkai is csak szélsőjobbos körökben ér valamit. Első körös nemleges válasza is ugyanúgy a műsor része volt, végül simán beállt Vona mögé. Ő pedig most a Toroczkai által vezetett Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomra akar támaszkodni, és az sem zavarja, hogy így Zagyva György Gyula- és Tyirityán Zsolt-félék is párton belülre kerülnek. Vagyis szó sincs itt néppártosodásról” – állítja forrásunk.

A tervet talán Novák Előd tudja meglékelni a hozzá kötődő Kurucinfó révén. Novák, amikor hírét vette az elnöki vétónak, először megfenyegette Vonát, aztán békülékenyebb hangra váltott. Azt mondta: indul ugyan az alelnöki posztért, de dolgozzanak együtt, ő majd úgyis visszavonul. Mindezt azért, mert a tagság előtt nem akart a párt bomlasztójaként megjelenni.

Miközben – forrásunk szerint – Nováknak esze ágában sincs átadni a pályát. Harcra készül, amit most készít elő. Ehhez pedig a Kurucinfó számára az egyik legjobb terep.

– Előd a legtöbb képviselőről rendelkezhet kompromittáló dokumentumokkal, amelyekkel sakkban tarthatja őket. A szennyes kiteregetéséhez pedig ott a párttól lényegében független, Nováknak engedelmeskedő portál – mondja forrásunk.
– A Jobbiknak semmi köze a Kurucinfóhoz – erősíti meg az állítást Szávay István. – A portálon kellemetlen, a pártot vagy egyes politikusainkat erősen kritizáló írások is megjelentek már, amelyek bizonyosan nem tettek jót a Jobbiknak.

Ráadásul a Kurucinfó finanszírozása – az adománygyűjtő akcióknak és az olajozottan működő hirdetési rendszernek hála – megoldott. Dési János írja erről a Melyik a Jobbik? című könyvében: „Amúgy, kurucos hangnem ide vagy oda, úgy tűnik, üzletnek sem utolsó a vállalkozás, az Athena Intézet egyik publikációjában egyenesen forradalmi pénzgyárnak titulálta. E cikk szerint a szerkesztők már 2006-ban havi félmillió forint adómentes fizetéshez jutottak, miközben a szerzők »forradalmi lendületből« dolgoztak. Az Athena azt is bebizonyította, bevételeihez adómentesen, számlaadás nélkül jutott a portál – információink szerint mégsem történt semmi.”

Így már érthető, Vona miért szeretné Novák mellett a portált is háttérbe szorítani. Amire egyelőre nem sok esélye van. A lap olvasottsága a Jobbik-szavazók és -szimpatizánsok körében a legmagasabb.

Vona ezért igyekezett új médiumokat gründolni. Először a 2009 júniusában magazinként induló, majd 2010 januárjában hetilappá alakuló Barikádot próbálta felügyelete alá vonni. Majd az Alfahír.hu portál, az internetes N1 TV és a Jobbiktv.hu következett. És ott van a leginkább kampányidőszakban osztogatott ingyenes Hazai Pálya, a párt alapítványa által támogatott, 2013 óta negyedévente megjelenő Magyar Hüperion című folyóirat, valamint néhány jobbikos vidéki honlap, és persze a közösségi média. Ennyi. A Kurucinfóval szemben nem sok.

A meccs nem lefutott, amit jól illusztrál, hogy Szabó Gábor választmányi elnök egyelőre egyik fél mellett sem tette le a voksát. (Szabó a párt egyik legerősebb embere, a Jobbik igazi stratégája, a helyi szervezetek irányítója. Szerepe olyan, mint Kövéré a Fideszben.)

De nem lényegtelen kérdés az sem, hogy a magyar média egyik befolyásos szereplője, Simicska Lajos mennyire száll be a jobbikos belháborúba. Annyi biztosnak látszik, hogy a G nap óta a vállalkozó sajtóbirodalma egyre nagyobb teret ad a Jobbiknak. Sőt egyesek szerint finanszírozza is a pártot.

Jobbik-közeli forrásunk szerint viszont szó nincs „tudatos pártépítésről, az egész csupán fricska Orbánnak. Lajosban maradt reálpolitikai érzék. Tudja, hamarabb célhoz ér, ha a Fideszen belül érlelődő belső ellenzékre vár. Ha ilyen bármikor is megerősödne, azt jóval könnyebb összehoznia egy lightos Jobbikkal. Vona ezért is tévúton jár, amikor Toroczkai-félékkel paktál le. Velük nem lehet sikeres és elfogadott pártot létrehozni.”

– Én semmiféle Simicska-kapcsolatról nem tudok – ezt már Szávay mondja. – A pletykát persze hallottam, de meggyőződésem, hogy csak a Fidesz dobja be ezeket a zavarkeltő elméleteket. Azt képzelik, hogy egy pártot kizárólag egy milliárdos vállalkozó vihet sikerre. Elég hozzá az emberek munkája és hite.
A Fidesz legfelső vezetésében viszont tényleg úgy vélik, hogy Simicska beállt a Jobbik mögé.

– Mindenhogyan futtatja őket. Alig leplezett célja, hogy Vonát alkalmassá és elfogadhatóvá tegye egy majdani ellenzéki együttműködésre. Hisz csak akkor nyílhat bármilyen esély 2018-ban a Fidesz ellen, ha egy domesztikált Jobbik koalícióra lép a szocikkal – mondja a párt egyik vezetője.
Meghökkenünk.

– Annak idején, 1994-ben az SZDSZ is összebútorozott a szocikkal, pedig ember nem hitte volna. De azt sem, hogy mi pedig 1998-ban a kisgazdákkal egyezünk ki – érvel a fideszes vezérkar tagja.

Megnyugtatásul hozzáteszi: ők sem látnak reális esélyt a bal és a radikális jobboldal nászára.

– Ha minden kötél szakad, Gyurcsányban bízhatunk. Ha megszületne is a Jobbik–MSZP-paktum, Gyurcsány a Jobbik EU-ellenességét azonnal felhozná, így elszipkázná az EU-párti szoci szavazókat, és máris bukik a mutatvány.

Mindezek fényében igencsak pikáns Gyurcsány Ferenc a Somogy Megyei Hírlap internetes kiadásának adott minapi interjúja. „Megjegyzem, egyáltalán nem lelkesednék érte, de már nem tudom kizárni, hogy lesz majd olyan jelentős nyomás a szavazópolgárok részéről, hogy a kétharmados törvények lebontása érdekében összefogjanak a mostani kormányzaton kívüli erők” – lebegtette meg az esetleges baloldali–jobbikos koalíciókötést Gyurcsány. Utóbb a Népszabadságban már árnyalta saját korábbi gondolatmenetét: „A DK továbbra is elutasítja a Jobbikot, választói magatartásról beszéltem, nem pártközi megállapodásról vagy szándékról.”

Kormánypárti forrásunk hozzáteszi: a polgári jobboldal viszont nagyon ügyel arra, hogy „a jobboldalt szorosan lezárja”, így ne szivároghassanak át fideszes szavazók a Jobbikhoz. Állítja: a Fideszben nem aggódnak, hisz a Jobbik – bármennyire próbálkozik is – egyelőre megmaradt a proletár radikális jobboldalnak, amit nem fogadnak be a jelentős politikacsináló erők. Nemzetközi elszigeteltsége megmaradt, mérvadó üzleti körökbe sem sikerült betörnie.

– Az zajlik most ott, ami minden radikális párt rákfenéje – jegyzi meg a fideszes vezérkar tagja. – A nagyhangú kispárt elér bizonyos támogatottságot, kezdi magát erősnek érezni és elhinni: van esélye hatalomra kerülni. De ehhez szembe kell szállnia saját radiálisaival, közben meg szépen felmorzsolódik. A lényeg, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett centrális erőteret egyelőre a világon semmi nem veszélyezteti.

A Jobbikhoz közel álló forrásunk ehhez még hozzáteszi: „Ha mégis élesedne a verseny, miként a korábbi kampányidőszakokban, előkerülhetnek pornós, péniszpumpás vagy más, a nemzeti erkölcsösséget nem igazán alátámasztó fotók, videók a Jobbik háza tájáról.”

Ezek ellen meg nem hat a vétó.