Vészcsengő

Vigyázat, a nyugalom megzavarására alkalmas sorok következnek.

„Felépítettek egy több helyiségből álló horrorkastélyt az instruktorok, és egyesével kellett rajta végigmenni. Volt, ahol a rémisztgetés volt a cél, de volt, ahol a színtiszta megalázás. Eleve aki végigvezetett, folyamatosan nyomta a lelki terrort, hogy te gólya vagy, ezt végig kell szenvedni, és senki vagy... Az egyik szobába belépve például egy szervezőn egy műf... volt, és konkrétan azt kellett lesz...ni (az eredetiben nincs kipontozás, a szerk.), miközben ketten ordítanak veled, hogy csináld, különben meghalsz, és sose visznek ki.” A beszámolót az Index kapta a Corvinus Egyetem G. karának évekkel ezelőtti táboráról. De a Budapesti Gazdasági Főiskola hallgatója is mesélt a lapnak: „A váltófeladatok során a vetkőzés és az ivás volt a pluszpont. (...) Képek és videók azért nem nagyon kerülnek nyilvánosságra ezekről a dolgokról, mert a szervezők gondosan ügyeltek arra, hogy a gólyák telefonjait elzárva tartsák. Ezt a lopások megakadályozásával indokolták. Az általuk készített képek, videók sosem kerülnek ki publikus oldalakra, ezeket majd csak egymásnak mutogatják és dicsekednek, hogy megint mekkora királyok voltak.”

Az ELTE egyik gólyatábori szervezőjétől az is tudható: előre kikísérletezték, milyen arányban kell a sört, a bort töménnyel felönteni, hogy az elsőévesek ne érezzék, de azért üssön. És mehet a „móka”.

Abból, hogy az ELTE BTK-n a HÖK-ösök az elsőéveseknek mely tulajdonságait tartották nagyra, a tavalyi listázós botrányban már kaptunk ízelítőt. „Dugnivaló kis butácska bombázó”, „nagymellű partyarc”, „Pistának jó lesz” – így jelzőzték a lányokat. Miután a szokás kiderült, az egyetem vezetése felfüggesztette a kari hallgatói önkormányzat működését, és új választást írt ki. A felelősöket nem találták meg, s ugyanabból a körből származó csapat vette át a HÖK-öt, mint amely eddig is vezette a hallgatói szerveződést.

Az ELTE a mostani hírre válaszul először pikírt közleményben tájékoztatott: „A szervezett programoktól függetlenül történt a nemi erőszak.” Utóbb viszont bejelentették, az erőszak és az obszcén rigmusok miatt érintett karok HÖK-jeinek tevékenységét felfüggesztik, és vizsgálódnak.

Az Index úgy tudja, maga Orbán Viktor bukott ki alma materének rossz hírén; a környezetéből „letelefonáltak”, ezért a fokozott vizsgálósdi. Dr. Fábri György, az ELTE kommunikációért felelős főigazgatója az ATV-ben tagadta a telefonhívást, azt mondta, a rektor csupán tájékoztatta a minisztert és az államtitkárt a helyzetről. Az egyetem vizsgálata lapzártánkkor fejeződik be, úgy tudni, fegyelmi eljárások indulnak.

Az egyetem vezetése azt is ígérte, ezután változik a gólyatáborok szervezése. Hogy miképp? Fábri György lapunknak írásban így fogalmazott: „A gólyatáborok programját részletekbe menően kell egyeztetni a kari vezetésekkel, a mentori feladatot ellátó felsőbb évesekre az általános pedagógiai tevékenység elvárásait érvényesítjük, közreműködésük előzetes szűrését minden karra kiterjesztjük.”

A főigazgatót kérdeztük arról is, szerinte mennyire hihető, az egyetemnek fogalma sem volt arról, mi folyik a táborokban. „Arról, hogy az ELTE gólyatáboraiban állítólagosan szexuális zaklatások, kényszerítések, megfélemlítés, tehát bűncselekmények történtek volna, nem jutott el jelzés az egyetem vezetéséhez – írta válaszában. – Azon, hogy az ifjabb (és nem csak ifjabb...) generációk szórakozási és közösségi kultúrája milyen, képmutatás volna elcsodálkoznunk, vagy úgy tennünk, mintha ez az egyetemek falainál megállítható jelenség volna. Ez természetesen nem ad felmentést az aljas bűncselekmény elkövetőjének, az ehhez kapcsolódó szervezési hibának és annak felelőseinek, valamint egyikünknek sem az alól, hogy mindent megtegyünk a hallgatóink védelmében.”

Papp Réka Kinga, civil aktivista, újságíró, aki 11 éve volt elsőéves az ELTE magyar szakán, másképp látja:

– Nyíregyházi gimnazistaként már akkor pontosan tudtuk, hogy a gólyatábor arról szól, kit itatnak le jobban, kiből lesz „az évfolyam kurvája”. Nem is mentem el a hivatalos gólyatáborba. Ha mi, vidékiként tudtuk, mi lesz ott, az egyetem ne tudta volna?

– Mit tartunk durvának? – kérdez vissza Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. – A népi mondókák közismerten szexuális töltetűek. Ne legyünk álszentek, ma már a középiskolások is itallal kezdik a bulit.

Aztán árnyal:
– A kisebb, családiasabb gólyatáborok elvadulhatnak, mert ott gyengébb a kontroll. Nálunk, Debrecenben egy pálinka a welcome drink. Nem keverve, tisztán. A fene akar takarítani utánuk, nem célunk, hogy széthányjanak mindent.

Debrecenben először 2008-ban tartotta öt kar együtt a tábort, a kari HÖK-ök szervezésében. Azóta a többi kar is csatlakozott. Így két gigatáborban fogadják a gólyákat, az egyikben ezer elsőéves és háromszáz szervező, a másikban hétszáz friss egyetemista és kétszáz felsőéves van együtt.

– A szervezés átláthatóbb, ráadásul a kollégiumot tudjuk kibérelni az egyetem főépülete mögött: ott aztán senki nem fog pucérkodni, mint egy tó partján – mondja Körösparti. – Persze nálunk is van vetélkedő, éjszakai túra, amikor a pezsgőtablettát egyik szájból a másikba kell adni. De mindig elmondjuk: csak az csinálja, aki akarja. Amikor megtudtam, hogy egy HÖK-ös azt találta ki, ollóval kell a fiúk fenekéről levágni a szőrt, és ezt még fel is vette, fegyelmi eljárást indítottunk ellene.

S hogy a jó példa miért nem ragadós? Mert a HÖOK-on belül a HÖK-ök tagönkormányzatokként működnek. Autonómiát élveznek, működésükbe felülről nem szólhatnak bele. Ha gond van egy HÖK működésével vagy épp a gólyatáborral, akkor azt először az adott egyetem dékánjának, rektorának kell jelezni. A HÖOK legfeljebb akkor következik, ha az intézményen belüli jogorvoslat lehetőségei kimerültek. S láss csodát – Körösparti elmondása szerint – a HÖOK-nak még soha senki nem jelezte, hogy gond lenne a gólyatáborokkal.

(A teljes írás a megújult 168 Óra eheti számában olvasható.)