Vékony Györgyi: nehéz értelmet találni a minisztérium döntésében
Írásszakértők ugyan elemezték, ám – vélhetőleg etikai okokból – mégsem hozták nyilvánosságra a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékes döntéshozójának aláírását, aki a grafológiát az Országos Képzési Jegyzékből kiemelő határozatot jegyezte. A hivatalos képzés megszűnése mindenesetre kaotikus helyzetekhez vezethet: a jogszolgáltatástól kezdve a pszichiátriai diagnosztikán át a munkaköri alkalmassági vizsgálatokig.
A 168 Óra kérdésére Sándor Zsuzsanna büntető jogász, korábbi bírónő elkeserítőnek nevezte a helyzetet, hiszen ezek után a bírák nem lehetnek biztos benne, hogy a szakértőként felkért grafológus magas szintű, legális tanulmányok alapján szerezte-e szakmai ismereteit. Tény, hogy az állami monitoring megszűnése az jelenti: bárki indíthat majd grafológus tanfolyamot, az egyébként kapós szakra pedig sok a jelentkező. Sándor ugyanakkor megemlítette: a helyzet némileg az ötvenes éveket idézi, amikor eleinte tiltották a pszichológiát és a szociológiát, majd később sem tekintették azokat igazi tudománynak. Másfelől a jogász szakember szerint maga is úgy látja: a grafológia valójában azért került hasonló helyzetbe, mert ma az egész jogalkotási folyamat tragikus. „Valaki kitalál valamit, és azt szakmai egyeztetés nélkül, önkényesen viszi keresztül tűzön-vízen.” – mondta Sándor.
Agárdi Tamás a Grafológiai Intézet igazgatója, ügyvezetője mindehhez hozzátette: a döntés derült égből a lórúgás. Agárdi kifejtette, hogy a jól felkészült grafológusok a társadalom számtalan területén nyújthatnak segítséget, ám a sarlatánok nagyon sokat árthatnak. Agárdi azt is elmondta: a szakma nem hagyja magát, a Magyar Írástanulmányi Társaságon belül megalakult a Grafo Grémium amely tovább küzd az állami képviseletéért.
Utóbbi testület elnöke, Vékony Györgyi úgy látja: nehéz értelmet találni a minisztériumi döntésben. Már csak azért is, mert a grafológusok képzése az állami felügyelet mellett is önköltségi alapon folyt, és a tanfolyamokat szervező cégek bevételeik után adót fizettek az államnak. Amikor a Grafo Grémium nevében próbáltak magyarázatot találni a történtekre, azt a választ kapták: a kormányzat szeretné, ha a grafológusképzés magasabb szintre kerülne azok többségénél – pl. belovagló, lábápoló, olvasztár –, mint amelyeket az OKJ számon tart.
Vékony Györgyi szerint ennek némileg ellent mond, hogy például a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen megszűnt a grafológiához nagyjából hasonló írásanalitikus képzés, és bár tervezték, hogy az Eötvös Lóránt Tudomány Egyetemen újra indul – ez máig sem történt meg. A Grafo Grémium testülete jelenleg azt fontolgatja: az Igazságügy Minisztériumhoz fordul a korábbi szisztéma visszaállításának támogatásért, hiszen az új helyzetben fel sem kérhetnek majd grafológus szakértőket: az ilyen igazságügyi feladatok elvégzéséhez alapfelvétel az állami struktúrába megszerzett végzettség igazolása.
Agárdy Tamás egyébként azt is elmondta: elemezték a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékes döntéshozójának aláírását, de az eredményről nem kívánt nyilatkozni.
