Vége a Hoffmann-korszaknak?

Azt eddig is tudtuk, hogy Hoffmann Rózsa nem éppen közkedvelt a Fidesz prominenseinek körében, ahogy azt is, hogy Lázár János nem tartja túl sokra a „koalíciós partnert”. Arra azonban még nem volt példa, hogy a nyilvánosság előtt, gyakorlatilag hazugsággal vádolják meg egymást. Eddig.

Az egész ügy a tankönyvkiadók bojkottjával kezdődött, amire azért került sor, mert 27 önkormányzat százmilliós tétellel tartozik nekik, az ingyenes tankönyvekre jogosult gyerekek tavalyi tanévre leszállított tankönyvei után. A 27 település egyike – több tízmilliós tartozással – a Fidesz frakcióvezetője által irányított Hódmezővásárhely is.

Az oktatásügyi államtitkár álláspontja szerint a kormány egyszer már elutalta a szükséges pénzt az érintett önkormányzatoknak, csakhogy azt nem erre a célra költötték el, mivel nem célzott támogatásként került a számlájukra. Így semmi nem kötelezi őket arra, hogy az összeget valóban a tankönyvtámogatásra fordítsák. (Egyébként az ígéret szerint jövőre már ez lesz a rendszer.) Ennek megfelelően - bár mindent megtesznek annak érdekében, hogy egyetlen gyerek se maradjon könyv nélkül szeptember elsejére - az összeget még egyszer nem utalják át.

Mindössze két napot kellett várni a reakcióra, ami még Lázártól is meglehetősen keményre sikeredett:

„Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár tájékoztatásával szemben az ingyenes tankönyvekre vonatkozó állami normatíva nem érkezett meg Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatához. (...) Tisztelettel arra kérjük Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár asszonyt, hogy a közvélemény félretájékoztatása és az érintett önkormányzatok lejáratása helyett inkább segítse, hogy az állami támogatások valóban megérkezzenek az önkormányzatokhoz”.

Egy dolog biztos: ez tipikusan az az eset, amikor az egyik fél hazudik. Azt még egyelőre nem tudni, hogy most éppen ki a hunyó, de vélhetőleg hamarosan kiderül.A kérdés sokkal inkább az, hogy mi az oka ennek a nyílt támadásnak.

Az mindenesetre bizonyos, hogy az oktatási államtitkár távozásának híre már több alkalommal felröppent a sajtóban. Sőt, a Pokorni Zoltánnal szemben - szintén a nyilvánosság előtt zajlott - elvesztett csatája után még a lemondását is felajánlotta a miniszterelnöknek. Akkor – és később júniusban is – cáfolták, hogy pozíciója veszélyben lenne. Mindezek ellenére, vitán felül áll, hogy folyamatosan hibákat követ el: béremelést ígér a pedagógusoknak, majd letagadja, a nevéhez fűződő koncepciókat Orbán nem győzi visszadobálni, az angol helyett pedig a neolatin nyelveket kívánja előtérbe helyezni az oktatásban. Az ilyen komoly hibákat ráadásul olyan pitiáner bakik követik, mint például egy "időszámítási baklövés” következtében történő kihátrálás a "jövőre mindenképpen hétfőn kezdődik majd a tanév” álláspont mögül.

Abban is biztosak lehetünk, hogy a Fideszben nem engedheti meg magának senki - még Lázár János sem -, hogy Orbán engedélye nélkül, ilyen keményem bírálja a nyilvánosság előtt a kormány egyik tagját. Ez pedig azt is jelenti, hogy egyre inkább fogy a levegő a KDNP-s oktatási államtitkár körül. Mi nem lepődnénk meg, ha a közeljövőben "közös megegyezéssel” távozna a kormányból. Talán még örülnénk is neki.