Védik a nyugdíjunkat

Valójában régen volt, de még emlékszünk rá, hogy az első Orbán kormány a tevékenységének a kezdetén a parlament által törvényben elfogadott nyugdíjemelést nem adta meg. A módszer meglehetősen durva volt, meg nem jó emlékeztetni sem, talán ezért is, meg a nyugdíjak védelmében is új trükköt eszeltek ki. Az előzőnél sokkal kifinomultabb, mondhatni észre sem vehető.
Tudjuk régről, hogy a nyugdíjakat évente kétszer emelik. Nem úgy az idén. A tavasszal történt, rendes nyugdíjemelés után a novemberi (mely valójában korrekció) az alábbiak szerint néz ki. Hallhattuk, hogy az emelés első számítás szerint 1,1 % lett volna, melyről utóbb kiderült, hogy csak 0,6 %. A rossznyelvek szerint a felét lenyelték. Most pedig jön a trükk, idézem a vonatkozó rendeletet:
„A Kormány 250/2010. (X. 19.) Korm. rendeletében foglaltak szerint egyösszegű kifizetést kell folyósítani a 2010. január 1-je előtt megállapított öregségi nyugdíjban (ideértve a bányásznyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat, a polgármesterek öregségi nyugdíját és közszolgálati járadékát is), rehabilitációs járadékban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, özvegyi és szülői nyugdíjban, árvaellátásban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban, baleseti járadékban részesülő személyek részére.”

Tehát nem emelést kaptak novemberben a nyugdíjasok, hanem „egyösszegű kifizetést”. Az emelést áttolják 2011-re avval a szöveggel, hogy a 2010 előtt nyugdíjba vonultak 3,8 % helyett 4,4 %-ot kapnak. A különbözet szinte elenyésző, havonta átlag 20,- forint. Csakhogy éves szinten a nyugdíjkasszában kb. hatszázötven-millió forint megmarad. Ráadásul a következő évek emelései is ezek figyelembe vételével fog megtörténni. Az idézett jogszabály és a számítás alapját képező (2009 évi statisztika) adatok az ONYF honlapján megtalálhatók. A számításomba talán csúszhatott hiba, de igyekeztem nem eltévedni a sok nulla között, és ha bárkinek kedve van hozzá ellenőrizhető.

A fenti dolog a nyugdíjpénztárak mellett apró tételnek mondható, csakhogy bosszantó és bele van építve, egyre jobban figyelni kell mit hallunk, mert amit mondanak az nem azt jelenti, mint első hallásra gondolnánk. Ebbe a kategóriába tartozik szerintem az az ígéret is, miszerint kidolgozzák „hamarosan”, hogy hogyan lehet a nyugdíjjárulékot egyéni számlán nyilvántartani? Mert például 1988. januárjától minden nyugdíjjárulékkal (például járulékalap, levont és befizetett nyugdíjjárulék), szolgálati idővel kapcsolatos adat a nyugdíbiztosítási igazgatóságok nyilvántartási osztályain személyre szólóan a rendelkezésre áll. Minden évben a munkáltatóknak erre vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettségük van. Másképp nem is lehet, hiszen a beérkezett nyugdíjigényeket harminc nap alatt el kell bírálni, és tudomásom szerint ez működik is. Szerintem ez megfelel az egyéni számla fogalmának, melynek egyéb célja akkor lehetne, ha hozamot tudnának produkálni, és azt le kellene valahová könyvelni. De azt gondolom ilyen eset nem fog előállni.

Fekete Zoltánné