Vasfüggöny alumíniumból?
Tanult kollégám, Kardos Ernő hosszú és érdekes beszélgetést folytatott Németh Miklós egykori miniszterelnökkel a 168 Óra 2014. november 8-i számában. A terjedelmes interjú gondos előkészítésre, a fölvetett kérdések lehetőség szerinti alapos taglalására késztette az újságírót és az interjúalanyt egyaránt.
Ennek ellenére sajnálom, hogy Németh utólag, negyedszázad távolából igyekszik kifejteni, megmagyarázni, értékelni eseményeket és tényeket úgy, hogy az általa néhányszor (nem túl pozitív módon) említett társszereplő, Horn Gyula külügyminiszter már nem él, ekként az elmondottakat sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja... Az eseményekről 25 évig hallgató Németh szavainak hitelességét rontja az a kijelentése, amely szerint az ő javaslatára a vasfüggönyvágási ceremónia idejére visszaépítettek egy kis részt a szerinte addigra már teljesen lebontott vasfüggönyből a magyar–osztrák határon, és „persze a világ csak a puha alumínium drótkerítés átvágását láthatta”.
Tekintettel arra, hogy az akkor tekintélyes és hiteles Magyar Hírlap munkatársaként 1989. június 27-én jelen voltam a vasfüggönybontáson, személyesen győződhettem meg arról, hogy az a bizonyos szögesdrót eredeti, hagyományos, kemény, vas alapú anyagból készült, nem alumíniumból. Az osztrák külügyminiszter, Alois Mock meg is ajándékozott egy darabkával, amelyet máig őrzök a berlini falból származó betondarabbal együtt, amelyet viszont az akkor még bonni külügyminisztérium sajtófőnökétől kaptam helyszíni tudósításaim jutalmául.
Németh azon állítása is sántít, hogy az ő javaslatára visszaépítették a vasfüggöny egy darabját. Ha így lett volna, a „jó szándékú hamisítást” az eseményről tudósító külföldi újságírók, tévé- és rádiótudósítók minden bizonnyal leleplezik és világgá kürtölik. A magyar–osztrák határon létesített, mintegy 260 kilométeres drótkerítést aligha tudták a felszámolására kiadott április végi parancstól számított két hónap alatt lebontani, egyáltalán nem valószínű, hogy több száz szakember, gépek, szállítóeszközök sokasága állt volna rendelkezésre ebből a célból. Gondoljunk csak arra, hogy az 1989. augusztus 19-i páneurópai piknik idején is megvolt még a fizikai akadály a magyar–osztrák határon. Aznap a vasfüggönybe ékelt szögesdrótos kaput nyitották meg egy időre, amelyen át NDK-állampolgárok özönlöttek át Ausztriába.
Kulcsár László,
e-mail
