Vasárnapi boltzár: mindenki félreértette Orbánt

Pedig Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádiónak adott szokásos heti interjújában még arról beszélt: a kabinet az elmúlt egy évben egyeztetéseket folytatott arról, hogy a vasárnapi szabadnap elve hogyan terjeszthető ki a kereskedelmen kívül más szektorokra. Orbán szavait sokan fenyegetésként értékelték. Sokakban felmerült, hogy a kormány a boltzár kiterjesztésével „büntetné” a renitens népet, amely vasárnap is shoppingolni akar ahelyett, hogy templomba járna. Nem így történt.

A kormány – a várható lépéssel ellentétben –

a racionális megoldást választotta, és elébe mentek a várható pofonnak.

A parlamentnek benyújtott, Rogán Antal és Varga Mihály által jegyzett módosító javaslat lényegében a kereskedelmi törvény és a munka törvénykönyve vonatkozó passzusait írja felül, visszaállítva a 2015. március 14-e előtti állapotot. A jogszabály-tervezet alig egyoldalas indoklásán látszik, hogy a szöveg szokás szerint rohamtempóban készült, mert megmosolyogtató helyesírási hibák vannak benne. (Pl.: „nem kevesen próbálnak politikai tőkét kovácsolni magunknak”.)

Rogán Antal elmondta, sürgős tárgyalást kérnek a parlamenttől, így akár egy héten belül visszaállhat a korábbi rendszer.

Mit csinálnak a menekültek vasárnap?

A módosító javaslat indoklásában található egy érdekes bekezdés:

„Mivel a vasárnapi munkavégzés tilalma kapcsán népszavazásra kerülhet sor, fontos mérlegelnünk, hogy milyen történelmi helyzetben kerül sor népszavazásra egy ilyen kérdésben. A kormány számára ma a legfontosabb kérdés a Brüsszel által szorgalmazott kényszerbetelepítés elleni egységes fellépés. Sokak számára az a cél, hogy a kényszerbetelepítés elleni egységes nemzeti fellépést megakadályozzák. Ezt megengedni felelőtlenség lenne.”

Természetesen teljes nonszensz a Kertv. és az Mt. módosításának indoklásában az uniós menekültkvótára hivatkozni, hiszen a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz. Az idézetből viszont megállapítható, hogy a kormány így próbálja visszafoglalni az erre a napra elbukott kommunikációs teret. A következő napokban biztosan sokat fogjuk hallani ezt a logikai bukfencet (vasárnapi boltzár → népszavazás → menekültkvóta), mert vélhetően ez lesz a kormányzati és Fideszes kommunikáció fő csapása.

A Fidesz-hitű „civileket” tömörítő CÖF pedig (a kormány bejelentésétől nyilván teljesen függetlenül) éppen ma jelentette be, hogy a következő másfél hónapban országszerte több mint száz helyszínen rendeznek lakossági fórumokat a menekültkvótáról. A CÖF egyik vezetője, Csizmadia László arról is beszélt, hogy buzdítani kívánják az embereket: ha lehetségessé válik a betelepítési kvóta elleni népszavazás, akkor írják alá az annak kiírásához szükséges íveket és szavazzanak a kvóta ellen.

A

hvg.hu-nak sikerült telefonon elérniea népszavazási botrány kulcsfiguráját, Erdősi Lászlónét, aki azonban csak annyit mondott: „Ne kérdezzen tőlem semmit! Mi a fenének hívott?", majd lecsapta a kagylót. Tanulság nincs.

Hogyan tovább, népszavazás?

Az MSZP eredetileg „háromigenes” népszavazást szeretett volna. Az állami földek elidegenítésének tilalmáról és az állami cégvezetők bérplafonjáról is elkezdtek aláírást gyűjteni. Noha ez a két kérdés a vasárnapi boltzárnál sokkal fajsúlyosabb témákat feszeget, további sorsuk mégis kétséges, mivel kevésbe kézzelfoghatóak, ezért vélhetően kevesebb embert lehet velük mozgósítani. Márpedig érvényes népszavazáshoz jókora tömeget kell az urnákhoz csábítani. Nincs kizárva, hogy az ellenzék (a Jobbikkal és a baloldali pártokkal együtt) összeáll, és a protesthangulatra építve elviszik ügydöntő népszavazásig ezeket a témákat, ám ez a leginkább szimbolikus téma kiesésével veszített a valószínűségéből.