Vajon a CBA reklámújságja tényleg kevésbé kártékony a környezetre, mint a többi?
Miközben valamennyi környezettudatos állampolgár ünnepelte, hogy a kormány hamarosan betiltja a műanyag zacskók forgalmazását, az érintett jogszabály-tervezet szakértők szerint korántsem a csupán e jószándékú szabályozási célt tartalmazza.
Sőt, a Palkovics László által vezetett innovációs minisztérium „a reklámhordozó papír kibocsátásának jelentős csökkentése érdekében a vonatkozó termékdíj mértékének emelése szükségszerű” indoklással egy egészen érdekes javaslattal állt elő. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítására irányuló javaslatcsomag az Orbán- kormány honlapján tűnt fel, társadalmi egyeztetésre, véleményezésre két teljes napot hagyott a minisztérium. A csomag 13-as paragrafusában olyan szabályváltozásokat eszközölnének, amivel átalakulhat a sokak által gyűlölt reklámújság-piac, szigorítva azok kibocsátását, s vélhetően megdrágítva azokat.
Így az áruházi reklámújság környezetvédelmi termékdíja jelenleg 85 forint kilónként, azonban a kormány tervei nyomán a jövőben 304 forint lehet, ami nyilván sok-sok üzletlánc esetében azt a döntést vonhatja magával, hogy megszüntetik az akciókról tájékoztató magazinokat.
A termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentesség a javaslat értelmében a reklámhordozó papírokra vonatkozóan „a teljes nyomtatható felület 50 százalékot meg nem haladó gazdasági reklámtartalom” mellett lenne alkalmazható.
A CBA korábban nem zsúfolta túl lapjait, mostanában több terméket helyez el oldalankéntA piaci szakértők lefordították: 2019 januárjától beléphetnek az új termékdíj tételek, ami a gyakorlatban sokkal nagyobb és több adót jelent a nagy áruházláncoknak. Már ha a vásárolók postaládájáig is el akarnak jutni reklámújságjaikkal.
De még mindig nem annyit, mint amennyi más reklámújságokban szerepelEzzel önmagában aligha lenne problémája egy adófizetőnek, csakhogy a Vakmajom Facebook-oldal nemrégiben arra hívta fel a figyelmet egy posztjában, hogy ez nem két fillér tehernövekedés, mert az így kisarcolt adóbevétel 10 milliárdról akár 30 milliárdra ugorhat – hacsak a kereskedők nem hagyják a lap felét üresen, ugyanis akkor nem kell emelt adót fizetni vagy akár képregényt, novellafüzért is tehetnek bele, csak a fele tartalomnál legyen kevesebb a reklám.
„Nehéz értelmezni, mekkora elegyben van itt a szabályozó motivációban a gyűlölet a szabad piaci versennyel szemben és mekkora benne a szimpla tökkelütött idiotizmus”
– állt a posztban. Okkal, hiszen – mint folytatták –
„érdekes módon a versenyben totál vesztésre álló, versenyképtelen honi tulajdonú láncnak van efféle magazinja”.
És valóban, egyetlen olyan reklámújság van, amely leginkább megfelelhet a fizetési kötelezettség alóli mentességnek: a köztudottan kormányközeli CBA reklámújságja, noha a korábbiaktól eltérően a legújabban ez az élelmiszer-lánc is alaposabban megtölti az oldalakat, miközben a CBA Magazin életmódújságjuk 2017. január 1-től megszűnt.
Mindez a Vakmajom szerint a fogyasztók tájékozódási lehetőségeit szűkítheti, s adott esetben torzíthatja a piacot. „Nagyon szeretnék a szabad versenyt betiltani, ahogy a taxipiaccal tették, és a kereskedelemben is kifosztani a fogyasztót, a versenyképtelenek nagy vágya ez. Mert ki más gyűlölné a versenyt, ami mindenki másnak jó, mint a lúzer?”
A poszt megjelenésének idején még csupán piaci pletyka volt az, ami aztán az Orbán-kormány honlapján is megjelent. Érdekesség ugyanakkor, hogy lassan egy hónapja lejárt a Palkovics-minisztérium által hagyott véleményezési határidő, a jogszabály még mindig nem került a parlament elé. Nem tudni, azért késlekedik-e a jogszabálymódosítás, mert a piaci szereplők körében ellenállásba ütközött, de az biztos, hogy a CBA-nál nyár óta rengeteg üzleti változás van folyamatban.
Nyáron az élelmiszer- és napi használati árukat kínáló kiskereskedelmi (egészen pontosan a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket forgalmazó) cégek toplistájából kiderült, változatlanul a Tesco áll a élen, tavaly 809 milliárd forintnyi bruttó bevételt érhetett el a brit hátterű lánc. Utána a a Coop jön 604 milliárd forintos, majd a Spar a maga 562 milliárd forintos becsült forgalmával.
A CBA 508 milliárd forintos bruttó forgalmat bonyolított 2017-ben.
A Lidl 450 milliárd forintot, a Reál 398 milliárrdot, az Auchan 363 milliárd forint, a Penny 260 milliárdot, az Aldi pedig 208 milliárdot kaszált. A sort a DM (94 milliárd) és a Rossmann (78 milliárd) zárta.
Ugyanakkor a CBA valamelyest rosszabbul teljesített, mint egy évvel korábban, a vállalat nettó árbevétele ugyanis csaknem 200 millió forinttal 6,62 milliárd forintról 6,46 milliárd forintra csökkent.
Ráadásul májusban üzletei után megvált CBA-részesedésétől is Baldauf László, a kereskedelmi lánc egyik alapítója és tiszteletbeli elnöke. A Baldauf Invest Kft. névértéken, összesen 300 millió forintért adja el üzletrészét, amelyet hat CBA-tulajdonos vásárol meg 50-50 millió forintért. A 76 éves Baldauf tavalyi nyugdíjba vonulása óta fokozatosan vált meg CBA-érdekeltségeitől. Boltjait a Lidlnek és a Sparnak adta át, pedig korábban azt hangoztatta, hogy a magyar vállalatokat kellene előnyben részesíteni a multinacionális cégekkel szemben. A tranzakció után nem sokkal interjút adott a Magyar Időknek, amelyben úgy fogalmazott, nem tartja „egészségesnek”, hogy az élelmiszerboltok többsége külföldi tulajdonban van.
Baldauf a CBA elnöki pozíciójától már 2016-ban megvált, azóta Lázár Vilmos volt fogathajtó vezeti a vállalatot, így nyilván nem sokaknak okozna meglepetést, ha az élelmiszer-lánc ilyen típusú kedvezményben részesülne. A CBA esetében ugyanis köztudott, hogy miközben 2010 óta a politika milyen megkülönböztetett figyelmet szentel az élelmiszer-kereskedelem ügyének, ez a lánc valahogy mindig „jól jön ki" a szabályozásokból – úgy minta z Aldi és a Lidl terjeszkedését meggátló plázastoppal, vagy az Erzsébet-utalványokkal, vagy ahogyan a CBA járt „kevésbé rosszul” a vasárnapi zárva tartással (mely végül elbukott), vagy éppenséggel az élelmiszer-felügyeleti díj elképesztő feltornászásával, és számos helyiségbérléssel is.
De meg is dolgoztak érte. 2010 tavaszán például „Ítéletidő 2010. április 11." feliratú CBA-s óriásplakátokat és reklámújságokat szórtak ki. A CBA Magazinban Baldauf maga indokolt is: „Nem tűrhetjük tovább, hogy országunkat hazug, jellemtelen gazemberek vezessék, akik Magyarország számára jelentős visszafejlődést hoztak. Az elmúlt időszakban már elkezdődtek a felelősségre vonások, azaz sok, jelenleg kormányon lévő politikusra minden bizonnyal ítéletidő vár. Az iránymutatásom által elkészült címlap erre utal.” Későbbi, a 168 Órának adott interjújában mindezt szeretetet sugárzó, az Orbán Viktor iránti elkötelezettségét bizonyító megnyilvánulások között említette, s ilyen szellemiségben nevezte meg utódját, Lázár Vilmost is.
Nem volna tehát nagy csoda, ha egy-egy ilyen „magazin" kevésbé szennyezné a környezetet a Fidesz-kormány megítélése szerint, mint bármely más piaci szereplő lapja.
A kormányzati tervekkel összefüggésben már az mfor is írt, méghozzá megvilágítva egy egészen más szempontot. Azt, hogy a nyomdász szakma szerint óriási problémákat okozhat egy ilyen díjtétel, hiszen komoly árbevétel kiesést fog eredményezni az adóemelés. A Nyomda- és Papíripari Szövetség szerint ugyanis az eredeti célokkal teljesen ellentétes lenne egy ilyen büntetés. A 2011-ben bevezetett termékdíj eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a viszonylag nagy mennyiségben keletkező papírhulladék visszagyűjtésére legyen forrás, továbbá a hulladékhasznosításba be akarták vonni a gyártókat is. Egy, a tervezettnek megfelelő emelés ugyan várhatóan erősen visszavetné a reklámújságok piacát, ám ennek egyértelműen a nyomdaipar inná meg a levét.
A szövetség adatai szerint ugyanis most a papíralapú nyomdatermékek majdnem harmadát érintheti a termékdíjemelés, így az ágazat egyik évről a másikra elveszti a megrendeléseinek 12,5 százalékát.
