Most aztán örülhet, aki az űrbe vágyik

Először lesz lehetőség arra, hogy kutatók preventív jelleggel felmérjék, mire számíthatnak az űr messzebbi részeibe készülő asztronauták, anélkül, hogy ők maguk lennének a kísérleti alanyok.

2024. július 10., 12:10

Szerző:

Jelentős mérföldkőhöz ért a nemzetközi űrkutatás: az első olyan lehetőség kapujában áll civilizációnk, amely lehetővé teszi, hogy nagyszámú növényi, állati, továbbá emberi sejtet juttassunk a világűrbe, ráadásul a korábbiaknál közel kétszer olyan távolra – írja cikkében az Index, hozzátéve: a minták vissza is térnek a Földre, ami további – akár a rákkutatás területén végzett – vizsgálatokra is lehetőséget nyújt. Mindez pedig magyar főszereplőkkel történik.

A Genesis 1,000 Samples to LEO & Back to Earth elnevezésű misszió egy úttörő biológiai űrkísérlet-sorozat, amelyet a Genesis Sustainable Future Limited (Genesis SFL) végez nemzetközi együttműködéseknek köszönhetően, közel kétévnyi előkészület után. A cég korábban (2022–2023) az Európai Űrügynökség (ESA) támogatását élvezte hordozható laboratóriumok fejlesztésére.

„A misszió 1000 biológiai mintát küld alacsony Föld körüli pályára (LEO), úgynevezett CubeSat műholdakkal. Célja, hogy előmozdítsa annak megértését, hogy az űr körülményei miként hatnak a biológiai szervezetekre, hozzájárulva ezáltal a tágabb űrbiológiai célokhoz és a jövőbeni űrkolonizáció lehetőségeihez”

– nyilatkozta az Indexnek Mátyás Bence kutató, agrármérnök, a Genesis Analytics Ltd. alapító-vezérigazgatója. Hozzátette, a biológiai kísérleteket hagyományosan a Nemzetközi Űrállomáson (International Space Station – ISS) végezték, amely körülbelül 420 kilométerre kering a Föld felszínétől. Ezzel szemben a Genesis SFL-misszió 800 kilométeres magasságban valósul meg, ahol a biológiai minták – beleértve az emberi és emlős-DNS-t, a növényi szöveteket, kisebb magokat, algákat, gombákat és élesztőket – magasabb szintű sugárzásnak lesznek kitéve. „A mikrogravitációs környezettel kombinálva ez a misszió egyedülálló tudományos játszóteret kínál új felfedezésekhez a biomarkerek, a mezőgazdaság, az orvostudomány, valamint más fontos űrbiológiai területeken” – fejtette ki Mátyás Bence.

A cikkből kiderül, hogy a projekt elsődleges célja, hogy tanulmányozza az űr körülményeinek hatásait különböző biológiai mintákra, beleértve az emberi és emlős-DNS-t, növényi szöveteket, magokat, algákat, gombákat és élesztőket. Ilyen körülmények között ugyanis másként zajlanak le a biokémiai folyamatok. Ezáltal alkalom nyílik az extrém környezetben történő sejtnövekedés, -változás megfigyelésére, vagyis hogy melyik biológiai minta képes megélni az űrben, és miként reagál az ottani viszonyokra.

Forradalmi áttörést jelent, hogy a minták vissza is térnek a Földre, ezáltal további kutatások végezhetők, amit a tudomány különböző területén tevékenykedő kutatás-fejlesztési részlegek is hasznosítani tudnak – nem véletlen, hogy gyógyszeripari vállalatok előszeretettel finanszíroznak hasonló projekteket.

„A minták visszatérésének köszönhetően először lesz lehetőség arra, hogy preventív jelleggel felmérjék, mire számíthatnak az űr messzebbi részeibe készülő asztronauták, anélkül, hogy ők maguk lennének a kísérleti alanyok”

– hangsúlyozta Mátyás Bence. A DNS mindenképp roncsolódik, ám a DNS-szekvencia visszaépíthető, ezáltal megfigyelhetővé válik a szervezet regenerálóképessége genomikai szinten. A további vizsgálatok emellett jelenleg gyógyíthatatlan betegségek kezelésében is segíthetnek – például a rák vagy a 2-es típusú cukorbetegség korai indikátorait.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Pixabay / Pexels)

A MOHU betétdíjas csomagolásait visszaváltó automatákkal kapcsolatban elég eltérő tapasztalatokkal gazdagodhattunk az elmúlt hetekben. Volt olyan bolt, ahol nem működött, megint máshol pedig flottul ment minden. A 24.hu arra kérte a munkatársait, számoljanak be a személyes tapasztalataikról.