Ungváry Krisztián: Amit Orbán Viktor mond 1956-ról, annak semmi köze a valósághoz
Ungváry Krisztián történész a 444-en megjelent véleménycikkében fogalmazta meg álláspontját Orbán Viktor a Kossuth Rádióban, október 14-i adásában elhangzott, 1956-os forradalommal kapcsolatos gondolatairól.
Ungváry Krisztián történész a 444-en megjelent véleménycikkben reagált Orbán Viktor 1956-os forradalommal kapcsolatos kijelentéseire. A történész szerint Orbán Viktor állításaival sok probléma van, de a legelső az, hogy semmi közük a valósághoz.
A béketárgyalásról
„Ha belegondolunk, akkor 1956-ban mi nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót. Azért vállaltunk egy forradalmat és szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást” – mondta Orbán.
Ungváry azonban rámutat, hogy az 56-osok fejében november 4. után meg sem fordult a béketárgyalás és a fegyverszünet. Szerinte az agresszió módja kétséget sem hagyott afelől, hogy az agresszor nem akar fegyverszünetről és békéről tárgyalni. A történész szerint Oroszország úgy, ahogy 1956-ban, most sem engedheti meg ezt, mert akkor a korábbi álláspontja tarthatatlanná válna.
„Putyin nem fog tudni ebben a háborúban úgy tárgyalni, hogy az ne jelentse egyúttal politikai megsemmisülését.”
A kompromisszumról
Ungváry szerint 1956-ban semmilyen lehetséges kompromisszum nem volt az asztalon, amiről esetleg tárgyalni lehetett volna. A Szovjetunió úgy támadta meg országunkat, hogy egy volt sztálinista politikus, Nagy Imre volt a miniszterelnök, és neki esze ágában sem volt csatlakozni a NATO-hoz. Amit Nagy Imre vagy a forradalmárok követeltek nyilatkozataikban, „azok mind olyan minimális követelések voltak, amelyek nélkül nem létezhetett volna magyar függetlenség.”
Orbán mostani nyilatkozatai azt a benyomást keltik, hogy a „jobboldali utcai harcosként istenített pesti srácok a kompromisszumok kádárista robotosaiként viselkedtek volna,” ezzel szemben az egyetlen felajánlott kompromisszumot a magyar kormánynak ajánlották fel, és mindössze annyi volt, hogy ha nem lőnek rájuk, akkor ők sem lőnek vissza.
Nagy Imre nem egyenlő Volodimir Zelenszkijjel
Orbán szerint Nagy Imre a mi Zelenszkijünk – Ungváry szerint ez a teljes nihilizmus jele, és freudi elszólásnak véli, mert szerinte a magyar miniszterelnök mindent megtett azért, hogy megsemmisítse Nagy Imre emlékét. A történész rávilágít, hogy még Zelenszkij egy demokratikus úton megválasztott, parlamenti játékszabályokat betartó párt élén álló államférfi, Nagy Imréről 1956-ig ez egyáltalán nem mondható el. „A kettőnek kb. annyi köze van egymáshoz, mint a Fidesz pártjelvényének, a magyar narancsnak az igazihoz” – fogalmazott Ungváry.
A történelem nem más, mint egy politikai termék
Ungváry végül arról ír, hogy bár a magyar politikusok felelősek a nemzeti történelmi események emlékezetéért, nem azonosak azokkal, akik ott voltak és részt vettek ezeken az eseményeken, bármennyire is képesek ezt elhinni magukról, amikor ezekről többes szám első személyben beszélnek. Propaganda szempontjából apró különbségnek látszik ez, de nem jelentéktelen; a miniszterelnök kijelentéseiben ugyanis megfigyelhető egyfajta konzekvencia. „Amennyiben a történelem nem más, mint egyfajta politikai termék, amiből bármikor bármi levezethető, akkor csakugyan érthető az a helyzet, ami a magyar közoktatásban mára kialakult” – zárta gondolatait a történész.
(Kiemelt képünk: Budapest, 2015. június 4. Ungváry Krisztián történész beszél a Trianon 2015-ben: trauma vagy neurózis? címmel, az Ökopolisz Alapítvány Ökopódium beszélgetéssorozatán Budapesten, a La Vida rendezvényházban 2015. június 4-én. MTI Fotó: Kallos Bea)