Újra szól a sófár Budavárán - Felavatták a 332 éve lerombolt zsinagógát
– Nagy nap ez a mai. A zsidó nép él. Nem erőnk, hatalmunk, nagyságunk okán élünk, csak is azért, mert 3000 éven át ragaszkodtunk az isteni kinyilatkozás örök tüzéhez, ami fényt és értelmet ad a létünknek – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a budavári Táncsics Mihály utcában található új zsinagóga csütörtöki avatóünnepségén. Az imaházat az eredeti középkori zsinagóga helyén építették újjá, amelyet Buda 1686-os ostroma idején a várost a törököktől visszafoglaló keresztény seregek felgyújtottak, az oda menekült zsidókat pedig lemészárolták.
Az ünnepségen jelen volt többek között Áder János köztársasági elnök, David Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, valamint Benjamin Jacobs, Hollandia főrabbija, továbbá Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője, és Menachem Margolin, az Európai Rabbiközpont vezetője is.
Nyitóbeszédében Köves Slomó úgy fogalmazott, az a tény, hogy egy csaknem 350 éve elcsendesedett zsinagógát avatnak újra Budapesten, több, mint 70 évvel a holokauszt után, és ezt több száz jelenlévő ünnepelheti, azt jelzi, hogy nem vagyuk messze a prófétai ígéretek beteljesülésétől.
„A zsidóság a világban és Magyarországon feltehetően sosem volt olyan biztonságban, mint az elmúlt pár évtizedben. Figyeljünk, nehogy a jólét gyökereink feladásához vezessen, inkább a jólétet kihasználva újra csatlakozzunk a gyökereinkhez, nyissuk újra imaházainkat, iskoláinkat" – mondta a vezető rabbi, aki arra kérte a közvéleményt, a kormányzatot és a hazai zsidó közösséget, hogy fogjanak össze ennek a zsinagógának a megváltásáért is.
„Azt kérem testvéreim és barátaim, hogy soha ne legyünk, ne legyetek közömbösek, mert az emberre leselkedő legnagyobb veszély a közöny, a tűz kialvása" – tette hozzá Köves Slomó, aki a Tórából felidézte az égő csipkebokor történetét, a soha el nem égő bokor tüzét a kitartó hit tüzéhez hasonlította.
„Akik ma este itt vagyuk, tanúbizonyságot tehetünk a lángról, kiérdemeltük, hogy mi is tovább vihetjük azt" – mondta a vezető rabbi.
Köves Slomó elmondta, részben kormányzati támogatásból, részben magánadományokból nyílhatott meg a zsinagóga. A rabbi köszönetet mondott többek között a fővárosi, valamint a budavári önkormányzatnak, valamint Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek is. Megköszönte továbbá a Történeti Múzeumnak is, hogy az elmúlt években gondozták az imahelyet.
Az avatóünnepségen az óbudai zsinagóga által adományozott Tóra-tekercs – a sófár Ráskin Sámuel rabbi általi megfújásával és énekkel kísért – behozatalával nyitották meg az imaházat, a tekercs írásának befejezésében pedig szimbolikusan David Cornstein amerikai nagykövet is részt vett.
Köves Slomó felidézte, hogy a Tórát adományozó óbudai zsinagóga „pár éve lett kiváltva méltatlan sorsából", amelynek épületét tévéstúdióként használták.
Az EMIH vezető rabbija szerint a zsinagóga felavatása nagy nemzetközi figyelmet kapott. Áldásait és üzenetét küldte Izrael askenázi főrabbija, David Lau, aki szerint az új imahely „"fényt fog szórni az egész környékre". Üdvözlő üzenetet küldött továbbá Izrael Állam törvényhozása, a Knesszet elnöke, Yuli Edelstein is.
Az ünnepségen felavatták a zsinagóga rabbiját, Faith Áser Ákost. Beszédében felidézte, hogy már a 13. századtól voltak feljegyzések a budai – hol virágzó, hol halványuló – zsidó hitéletről. „332 évvel ezelőtt, Buda ostromával, és azzal járó pusztítással együtt úgy tűnt, ezzel mindennek vége szakadt. De az Örökkévaló nem így rendelkezett" – mondta az új rabbi.
