Újabb részletek a Bige-féle kutatásból: a liberálisoknál vezet a Fidesz

Liberalizmus az illiberalizmus szorításában néven rendezett konferenciát a Republikon Intézet, V4-es országok elemzőivel és magyar közéleti szereplőkkel, ahol megvitatták, hogy lehetséges az, hogy a felmérések szerint nem változott a rendszerváltás óta a liberális választók aránya.

Az online konferencián Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai vezetője vezetője ismertette a Závecz Research által készített, nagy mintás, 5 ezer fő bevonásával készített év eleji felmérés konzekvenciáit. Eszerint arra a kérdésre, hogy mely fogalom határozza meg a legjobban az értékrendjét, a válaszadók 14 százaléka mondta azt, hogy a liberális, ennél nagyobb arányban csak a nacionalizmust és a rendpártiságot választották.

Az előadásból az is kiderült, hogy – a felmérések szerint – a rendszerváltás óta nem változott érdemben a liberálisok száma az országban. Azt, hogy milyen arányban vallják magukat liberálisnak az emberek, a kutatás eredménye szerint az iskolázottság, a kor és a lakóhely is befolyásolja – a diplomások, a 18 és 39 év közöttiek, a nagyvárosban élők és az ellenzékiek körében egyértelműen magasabb ez az arány.

Az összes válaszadó 53 százaléka szerint nem mennek jó irányba a dolgok Magyarországon, míg ugyanerre a kérdésre a liberális választók körében 66 százalék felelt ugyanígy. Virág Andrea kiemelte: az ellenzéki pártoknak lenne miben fejlődni a liberális szavazók megszólításában, ugyanis a kutatás szerint 19 százalékkal a Fidesz a legnépszerűbb párt a liberálisok körében. Őket követi a Momentum 15, a Jobbik és a DK pedig 11 százalékkal.

A társadalom 53 százaléka az alapjövedelem bevezetését is támogatná, a nyugdíjba vonuláshoz szükséges életkort pedig a megkérdezettek 65 százaléka nem emelné már feljebb semmilyen esetben sem. A szociális kiadások növelése mellett is kiállna a magyarok 53 százaléka, még akkor is, ha ez további adóemelést jelentene. A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy engedélyeznék-e az egynemű párok házasságkötését. A válaszadók körében mindössze 28 százalék gondolta úgy, hogy lehetővé kellene tenni a melegházasságot, míg 46 százalék elzárkózott ettől. A liberális érzelmű válaszadóknál ez az arány 41-33 volt az engedélyezés javára.

Társadalmi konszenzus övezte azt, hogy a kormánynak többet kellene egészségügyre költenie, ahogy azt is, hogy a felsőoktatásnak ingyenesnek kellene lennie, valamint hogy a politikának távol kellene maradnia az egyházaktól. Annak kapcsán, hogy az iskoláknak állami kontroll alatt kéne-e működnie, megoszlottak a vélemények: 39 százalék szerint nem jó, hogy állami kontroll alatt vannak az iskolák, 34 százalék viszont ellenkezőképp gondolja.

A lengyel Fundacja Liberté Intézet elnöke szerint Lengyelországban különösen érdekes a liberalizmus helyzete, ugyanis az abortusztörvény utáni tüntetések megmutatták, a lengyel nép kulturális értelemben véve liberális. Lengyelország szerinte azért van hasonló politikai helyzetben, mint Magyarország, mert nincs egy kimondott liberális párt, amely a liberális választókhoz szólna, egyszerűen nincs hangja a liberális ügyeknek. Blazej Lenkowski szerint ennek eléréshez arra lenne szükség, hogy legyen egy erős vezetője a liberálisoknak, jól szervezett pártot hozzanak létre, komoly anyagi háttérrel, kormányra kerülés esetén pedig csökkenteni kell a bürokráciát. „A liberalizmus a tudományban hisz, de közben a vallást sem veti meg, sőt hagyja azt érvényesülni, ahogy a személyek szabadságát sem korlátozza” – mondta.

Sarka Prat, a cseh Institute for Politics and Society elnöke szerint Csehország alapvetően a liberális értékek mentén határozza meg magát, a járványhelyzet hatására mégis azt lehet látni, hogy erősödik a populista szélsőjobboldali irányzat. Véleménye szerint a migrációs és gazdasági válság következménye, hogy kitermeli a szélsőjobboldali alternatívát. Az intézet elnöke szerint Csehországnak az a célja, hogy minél közelebbi legyen a kapcsolat a V4-országok között, emellett szintén közeledni akar az EU-hoz is.

A szlovák Bratislava Policy Institute stratégiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a csehekkel ellentétben az országukban meggyengült a szélsőjobb, a járvány alatt ugyanis elvesztették a vezetőiket. Viera Zuborova szerint a liberális értékek tiszteletben tartása nem jelenti azt, hogy egy liberálisnak mondott országban nem lehet erős vezető. Szerinte Zuzana Caputova szlovák államfő erre a legjobb példa.

A konferencia második részében Nyáry Krisztián író, történész, Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője és Magyar Bálint, az SZDSZ alapítója volt a beszélgetés résztvevője. Arra reflektálva, hogy a Závecz Research kutatása szerint a válaszadók 14 százaléka vallja magát liberálisnak, Magyar Bálint elmondta, a rendszerváltás után néhány évvel készített kutatás szerint az SZDSZ tagjainak mindössze 5 százaléka volt liberálisnak tekinthető, ezért a nyugati trendekkel ellentétben nem különültek el a szociáldemokratáktól és a konzervatív-liberálisoktól, hanem a „liberális paradoxon jegyében egyesültek”.

Nyáry Krisztián szerint napjainkban mindkét politikai oldal részéről könnyedén használható szitokszóként a liberális – a kormány így hivatkozik Brüsszelre, az ellenzékre és minden vele ellentétes csoportosulásra, míg az ellenzék neoliberálisnak nevezi sokszor a Fidesz gazdaságpolitikáját. Nyáry szerint ez régen is jellemző volt, annyi különbséggel, hogy „nem volt így elkasztosodva a vitakultúra”.

Donáth Anna szerint megszokott, hogy a fiatalság a leginkább liberális, azonban a mostani generáció már nem szereti a tartalom nélkül ráaggatott címkéket. Kiemelte: a XXI. században alapvetően változott meg a társadalmi együttéléshez való viszony, egyre inkább individualizálódnak a közösségek. A momentumos EP-képviselő a kulturális liberalizmus definícióját a demokrácia, a jogállam és az emberi jogok tiszteletben tartása mentén fogalmazta meg – ez alapján szerinte a magyar társadalom döntő része kulturális értelemben liberálisnak mondható.

Magyar Bálint problémának tartja, hogy a kutatások még mindig ideológiák mentén próbálják besorolni az embereket egy-egy csoportba, míg a populizmus lényege éppen az, hogy mindez megszűnik, és koherens értékrendszerek helyett funkcionalitás alapján keverik össze a különböző elemeket. Hozzátette: a populizmus a kollektív egoizmust emeli napirendre, és feloldja az embereket az alól a morális nyomás alól, hogy tekintettel kell lenni másokra. Donáth Anna erre reagálva elmondta, nem gondolja, hogy mindenben meg kell haladni a XX. századi, ideológiai alapon szerveződő pártstruktúrát. Magyarországon például nincsen konzekvensen egy értékcsoportot képviselő párt, pedig igény lenne rá – mondta.

Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője szerint járványkezelés tekintetében nem lehet ideológiai alapon határt húzni, ugyanis a liberális országok közül Új-Zéland, a központosított államok közül pedig – az adatok alapján – Kína is jól vizsgázott.

Nyáry Krisztián szerint az Európai Unió államok összességeként nehéz helyzetben volt a vakcinabeszerzések kapcsán. Hozzátette: egy liberális berendezkedésű vezetés a legtöbbször transzparensen kommunikál, ez esetben azonban az átláthatóság gyengeséget jelentett.

Magyar Bálint szerint Magyarország nagy hibát követett el a járványkezelésben, amikor nem kommunikált egyenlő félként a társadalommal, hanem monopolizálta az információt. Véleménye szerint az illiberális államok is sok esetben sikeresen vizsgáztak járványkezelésből. Megjegyezte: fontos az erős állam, de a magyar kormány inkább erőszakos volt. Vezetjük az EU-s oltási sorrendet, de ezzel együtt a napi halálozások tekintetében világszinten is rosszak az adatok.

Donáth Anna EP-képviselő szerint Magyarországon nem lehet hinni a járványügyi adatoknak, ugyanis nem kommunikálnak transzparensen, majd hozzátette: az unió felé is hasonló kritikát fogalmazott meg. Véleménye szerint az EU gyorsan felismerte tavaly, hogy közös járványkezelésre és vakcinabeszerzésre van szükség: ezért hozták létre a helyreállítási alapot, és a határzárak ellenére zöld útvonalakat is sikerült kijelölni.

A momentumos politikus szerint valóban voltak hibák az Európai Bizottság vakcinabeszerzésével, azonban nem az, hogy nem rendeltek eleget, hanem, hogy ezt nem transzparensen tették. „A képviselők hetekig verték az asztalt, majd azt sikerült elérni, hogy 40 percig nézhette meg egy-egy képviselő a szerződéseket, azonban azokról felvételt nem készíthetett, és a számok is ki voltak takarva” – jelentette ki a képviselő. Véleménye szerint ezt a hibát használta ki Magyarország a hazai szerződések nyilvánosságra hozatalával.

(Kiemelt kép: Résztvevők a Fidesz-KDNP debreceni választási nagygyűlésén, amelyen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke 2014. április 5-én. Fotó: MTI | Czeglédi Zsolt)