Újabb milliárdok a magyar űrkutatásra

A következő években akár 10 milliárd forinttal is nőhet az az összeg, amelyet a magyar kabinet űrkutatásra fordít – értesült a 168.hu. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos ugyanis lapunknak azt mondta, Magyarország a közeljövőben erre a célra arányosan annyi forrást akar biztosítani, amennyit a régiós országok, Csehország és Lengyelország. - Jelenleg ettől a szinttől még elmaradunk, de ha az elmúlt évek pozitív tendenciái folytatódnak, hazánk régiós felzárkózását követően közép-európai szinten meghatározó űriparral rendelkezhet – fogalmazott a 168.hu-nak nyilatkozva. 

Márpedig az Európai Űrügynökség (ESA) 2021-es büdzséje szerint Lengyelország jelenleg átszámítva 14 milliárd forinttal száll bele a szervezet költségvetésébe, Csehország 15,7 milliárd forinttal, míg Magyarország 5,8 milliárd forinttal. Ha valóban az lesz a cél, hogy a magyar fél is befizesse az ESA költségvetésének nagyjából 1 százalékát, akkor legalább 10 milliárd forinttal többet kell erre költeni.

Ferencz Orsolya lapunknak azt mondta, hamarosan elkészül a magyar nemzeti űrstratégia, amelyben konkrét célokat határoznak meg az ipar, az oktatás, és a kutatás-fejlesztés terén. Az ESA 22 tagállama közül számos rendelkezik nemzeti űrstratégiával (pl. Csehország, Lengyelország, Ausztria), ma pedig már a belépéshez is szükséges, hogy az új tag rendelkezzen ilyen dokumentummal.

A miniszteri biztos arra a kérdésre, hogy a kormány a belépésünk óta milyen lépéseket tett, elmondta, „2019-ben megnyitottunk minden olyan fejezetet az ESA programjaiban, amelyekben rendelkezünk kompetenciával: a navigáció, telekommunikáció, vagy akár az emberes űrrepüléshez kapcsolódó területeken. Szignifikánsan megnöveltük Magyarország befizetését az európai űrprogramokba, amelynek nagy részét visszaigényelhetik a projektekben résztvevő magyar kutatóhelyek, egyetemek és cégek.” Hozzátette, a magyar ESA befizetések aránya közelít a lengyelekéhez, az összeg pedig közel négyszerese a 2018-as értéknek.

Ferencz Orsolya szerint Farkas Bertalan 1980-as űrrepüléséhez hasonlóan hatalmas jelentőséggel bírna, ha egy magyar űrhajós értékes kutatási projekteket valósíthatna meg a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a hazai ipari szereplőkkel együttműködésben. „Egy ilyen küldetésben való részvétel emeli az egyetemek, kutatóintézetek színvonalát, azok nemzetközi megbecsülését, versenyképességét és vonzerejét. A Nemzetközi Űrállomás egy olyan egyedülálló és exkluzív laboratórium, amelybe annak életciklusa alatt mindössze pár száz tudós léphet be” – fogalmazott az űrbiztos, aki szerint ezek a küldetések pozitív lökést adnak a felbocsátó ország oktatási rendszere, high-tech szektorai és a természettudományok népszerűsítésének.

Az biztos, hogy a kormány is lát fantáziát ezen a területen, tavaly októberben ugyanis a járvány miatt átcsoportosított 132 milliárd forintból a magyar űrprogramért felelős Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 1 milliárd forintot kapott űrtevékenységgel kapcsolatos feladatokra. Szijjártó Péter külügyminiszter már 2019-ben bejelentette: a következő 3 évben 10 milliárd forintot költ a kormány arra, hogy 2024-ben magyar űrhajós mehessen a világűrbe.

Indulnak az űrhajós castingok

Ferencz Orsolya azt is elárulta, a magyar kutatóűrhajós program mellett nagy lehetőség az is, hogy az ESA 11 év után először hirdet meg űrhajós-válogatást professzionális és projekt asztronautákat keresve. „Mivel Magyarország megnyitotta az emberes űrrepülés és a hozzákapcsolódó kutatások fejezetét, a magyar állampolgárok is nagy reményekkel pályázhatnak erre az egyedülálló lehetőségre” – jelentette ki, majd megjegyezte, az sem zárható ki, hogy ezek az űrhajósok már tagjai lesznek az első ESA Hold-misszió legénységének is. A miniszteri biztos hangsúlyozta, a történelemben először para-asztronautákat is válogat az ESA, aminek az esélyegyenlőségi és tudományos értéke van.

Arra a kérdésünkre, hogy a hazai űrhajósprogram keretében pontosan hogyan kerülhet fel magyar kutató az űrállomásra, a biztos azt mondta, Magyarország jelenleg is tárgyalásokat folytat a kérdést illetően. Hozzátette, a magyar projekt nemzetközi jelentősége komoly, már most több ország jelezte részvételi szándékát. „Magyar űrhajóst csak az oroszokkal fogunk tudni feljuttatni, erre más út nem látszik. Ez már egy kicsit politika is – reagált ugyanerre a Puli Space alapító fizikusa, Pacher Tibor.

Az űrhajós válogatás a biztos szerint a tudományos program véglegesítése után kezdődhet meg, így a start időpontja is csak ekkor határozható meg. Jelenleg közel száz magyar tudós és mérnök dolgozik a program véglegesítésén – tájékoztatott Ferencz Orsolya.

Ferencz Orsolya Orbán Viktor munka alapú társadalomvíziójával ellentétben tudásalapú társadalom megteremtéséről beszélt, melyhez nélkülözhetetlenek a magas hozzáadott értéket teremtő űripari és a hozzá kapcsolódó gazdasági szereplők. „Ezért is fontos, hogy minden, a szektorba befektetett tőke megtérüljön, és további fejlesztéseket generáljon – mondta el a szakpolitikus, aki szerint ehhez az európai szereplőkkel összhangban kell dolgozni.

Az űrkutatásért felelős biztos az Űrkutatás napján tartott rendezvényen a még kezdetleges fázisban lévő CarpathiaSat nevű magyar telekommunikációs műhold Föld körüli pályára állítását is célként jelölte meg. Ezzel Magyarország önállóan tudna műsort szórni a Közép-Európai térségben, így nem kellene másoknak fizetni a tv, rádió, mobilkommunikáció sugárzásért.

Egyre nagyobb biznisz

Mint arról a 168 óra hetilap nemrég beszámolt, az űrkutatás és űripar három fő csapásiránya jelenleg a Mars és a Hold kutatások, valamint a 400 milliárd dolláros piacot jelentő műholdgyártás és -üzemeltetés. A Marsra az elmúlt hónapban három szonda is érkezett (USA, Egyesült Arab Emirátusok, Kína), de a Hold is versenytereppé vált: tavaly decemberben tért vissza a Földre a kőzetmintákat gyűjtő kínai szonda, Oroszország októberben küldi a sajátját, a NASA Artemis programja pedig nem kisebb célt tűzött ki, minthogy 2024-ben újra embereket küld a Holdra, köztük egy női asztronautát is. A cél pedig nem kisebb, mint egy Holdbázis kiépítése, amely töltőállomásként szolgálhat a Marsara utazók számára. A világ leggazdagabb vállalatépítői, mint Elon Musk, Jeff Bezos, vagy Richard Branson pedig az űrturizmus beindítására készülnek: nyilatkozataik szerint már jövőre fizető utas repülhet a csillagok közé.

Eközben a demokratizálódó űripari tortából egyre több kis szereplő hasít ki szeleteket. Magyarország például méretei ellenére komoly eredményeket mutat fel. Az Európai Űrügynökség Rosetta missziójában a szonda leszállóegységének számos modulját magyar mérnökök tervezték és készítették, de nagy visszhangot keltett az első teljesen magyar építésű műhold, a MASAT-1, majd SMOG-P sikere, amely a világ legkisebb kutatóműholdjaként világrekordot állított fel. A szintén hazai Puli Space Project tudóscsapatának egyedülálló teljesítménye, hogy tavaly megnyerte a NASA nyílt tervezői versenyét, így beszállítójává vált az amerikai óriásnak. A Puli egy éven belül három Vízszaglászónak nevezett készüléket szállít le a NASA-nak, melyek a tervek szerint Hold missziókon fognak vízjeget keresni a holdkéreg alatt.

(Kiemelt képünkön: Ferencz Orsolya Ildikó, Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a győri Széchenyi Egyetemen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásából kialakított hírközlési labor avatásán, amelyet a távközlési világnap alkalmából tartottak 2019. május 16-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba)