Újabb fronton hátrált meg a kormány

A Fidesz–KDNP-frakciószövetség támogatja azt a törvényjavaslat-csomagot, amelyet a kormány a Velencei Bizottság észrevételeit figyelembe véve készített az igazságügyi rendszer átalakítását, hatékonyságát érintő intézkedésekhez - mondta a képviselőcsoportok hétfői ülését követően a Fidesz frakcióvezetője.

Lázár János közölte: a koncepció érdemi részét nem érintő javaslatot Orbán Viktor miniszterelnök ismertette a hétfői tanácskozáson, és kérte annak mielőbbi megtárgyalását. A kormánypártok számára a legfontosabb, hogy javuljon az igazságszolgáltatás hatékonysága, az ügyek ne húzódjanak el, és a polgárok azt érezhessék, hogy nem csak jog-, hanem igazságszolgáltatás is van - fűzte hozzá.

Velencei Bizottság: a magyar bírósági reform elemei ellentmondanak az európai normáknak

A Velencei Bizottság szerint a magyar bírósági reform lényeges elemei, amennyiben változatlanul maradnak, nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak - különösen a bírói függetlenség követelményének - mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) - a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő összeurópai szervezet - égisze alatt működő Velencei Bizottság, amely tekintélyes és független alkotmányjogászok szakértői testülete, hétfőn tette közzé a magyar igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényekről megfogalmazott álláspontját.

A Velencei Bizottság szakvéleményének számos, elmarasztaló tartalmú eleme már korábban ismeretessé vált. Ennek nyomán a magyar kormányzat már a múlt pénteken javasolta az Országgyűlésnek a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítását. A közigazgatási tárca közleménye szerint a Velencei Bizottság észrevételeit figyelembe véve készítették el a törvénymódosító javaslatot.

A Velencei Bizottság által a hét végén véglegesített szakvélemény 122. pontja utal arra, hogy a testület értesülése szerint - a korábbi szakvélemény-tervezetükre való reagálásként - a magyar kormány módosító javaslatokat terjeszt a törvényhozás elé. A Velencei Bizottság ezt a fejleményt üdvözli. Megjegyzi ugyanakkor, hogy ezeket a javaslatokat még nem állt módjában tanulmányozni, de "továbbra is a magyar hatóságok rendelkezésére áll".

Az ET alkotmányjogi szakértői testülete számos tekintetben fogalmazott meg konkrét bírálatot a magyar szabályozással kapcsolatban. Szakvéleményének 119. pontjában 16 olyan fontosabb pontot emelt ki, amelyek vonatkozásában indokoltnak tartja a jogszabály-módosítást.

• Ilyen pont mindenekelőtt az, hogy számos szervezeti kérdést sarkalatos törvényi szinten szabályoznak.


• Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét kilenc évre választják meg, és ez korlátlanul meghosszabbítható, ha a parlament egyharmada blokkolni képes a helyzet megváltoztatását.


• Az OBH elnökének nagyon kiterjedt a jogköre, és azt nem korlátozza az Országos Bírói Tanács (OBT) vétójoga, illetve nincs alávetve bírói ellenőrzésnek.


• Az OBH-elnök jogköre egyetlen olyan személy kezében összpontosul, akinek a felelősségre vonhatósága nem kielégítő.


• Az OBH-elnök nem köteles indokolni minden egyes döntését.


• Az OBT kizárólag bírákból áll, más szereplők - ügyvédek, civil társadalom - abban nem vesznek részt.


• Az OBT jogköre a legtöbb esetben csupán javaslattételre, véleményalkotásra terjed ki.


• Az OBT nem emelhet vétót, amikor az OBH-elnök bírósági elnököt nevez ki.


• A bírák felügyeleti rendszere keretében a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, egészen a Kúriáig, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól (jogegységi eljárás).


• Az OBH-elnöknek erős befolyása van a bírósági elnökök és más vezető bírák kinevezésére.


• Az OBH-elnök jogegységi eljárást kezdeményezhet, ami ellentmond igazgatási jellegű szerepkörének.


• A bírák esetében hosszú próbaidő írható elő, akár ismételt jelleggel is.


• A bírák akaratuk ellenére is átirányíthatók, és az ilyen utasítás megtagadáshoz súlyos következmények fűződnek, beleértve az elbocsátást is.


• Nincsenek meg a tisztességes eljárás garanciái a minősítési, illetve fegyelmi eljárás során.


• Az OBH-elnök más bírósághoz helyezhet át ügyeket anélkül, hogy objektív kritériumok vonatkoznának az ilyen ügyek kiválasztására és az olyan bíróságokra, ahová az ilyen ügyek áthelyezhetők.


• Végezetül a Velencei Bizottság megváltoztatandónak ítélte a bírák korai nyugdíjazására vonatkozó szabályokat.

A szakvélemény 119. pontjában összefoglalt főbb kifogások mellett a bírói tevékenység felső korhatárát illetően a szakvélemény 110. pontjában a Velencei Bizottság arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy kevésbé sietően, fokozatosabban oldják meg a felső korhatár csökkentését. "Miközben lehet jó oka annak, hogy rögzített nyugalomba vonulási életkort írjanak elő a bírák számára, kizárva a kivételek lehetőségét, a jelenlegi magyarországi helyzetben legalábbis ajánlott, hogy az átmeneti időszakot hosszabbítsák meg, a jelenlegi bírák jogos érdekeinek védelmében" - olvasható a szakvéleményben.

Handó Tünde teljhatalma

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért rendkívül aggályosnak és a tisztességes eljárás követelményével összeegyeztethetetlennek tartja azt a szabályozást, amely lehetővé teszi, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a törvény szerint illetékestől eltérő bíróságot jelöljön ki az eljárás lefolytatására, és felhívja az elnököt, hogy az ilyen kijelölésre irányuló kérelmeknek a továbbiakban ne adjon helyt - közölte lapunkkal a két civil szervezet.

2011. decemberében választotta meg Szájer József, fideszes EP-képviselő feleségét az országgyűlés az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének. A hivatal elnöke 12 éve dolgozik a munkaügyi bíróságon, hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg). Az OBH elnöke újraválasztható, ha kilenc év után lejár a megbízatása, ha pedig a parlament addig nem talál a helyére új elnököt, mandátuma az utódja megválasztásáig meghosszabbodik.

A bírósági hivatal elnökének feladata a többi között, hogy - az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása érdekében - másikat jelöljön ki a leterhelt bíróság helyett annak kérésére vagy a legfőbb ügyész indítványára. Ebben gyakorlatilag teljhatalommal rendelkezik.