Tússzá váló betegek - az állam szinte minden jogukról lemondatja a betegeket, ha válságos az állapotuk, ha nem

„Nagyapám évekig dolgozott börtönőrként, de most nagyon úgy tűnik, őt tartják fogva. Egy fővárosi egészségügyi intézmény rabja lett”

– kezdte elkeseredett hangvételű levelét egy olvasónk. A 80-hoz közelítő férfit pénteken fél 3-kor az otthonából szállították el a mentők stroke gyanújával. Az esetkocsit a lánya hívta ki hozzá, ő magyarázta el a kiérkező orvosnak, hogy mik a férfi panaszai. Azt is elmondta nekik, hogy tavaly csontvelő-átültetésen esett át, így nem kísérheti el az édesapját a kórházba, de megadja a telefonszámát, amelyen a kórház értesíteni tudja majd a további teendőkről. A mentősök ezt készséggel elfogadták, majd távoztak az idős férfival.

Képünk illusztráció.

Fotó: Ujvári Sándor

Innen számítva két órán keresztül semmi hír nem érkezett. A telefon egyszer sem csörrent meg.

„Szerencsére a keresztanyámnak a kiérkező orvos elmondta, hogy a nagyapámat melyik kórházba szállítják, így az interneten kikereste az intézmény központi telefonszámát, és felhívta. Nagy nehezen sikerült megértetnie a vonal túlsó végén lévő kórházi dolgozóval, hogy kit keres, de nem arra a válaszra számított, mint amit kapott”

– írta olvasónk. A kórház dolgozója ugyanis közölte, hogy nem tud tájékoztatást adni a beteg állapotáról, mivel a vizsgálatok még tartanak. Javasolta, próbálkozzon inkább később.

Ez így is lett, ám az újbóli próbálkozás sem vezetett eredményre, az intézményben akkor arra hivatkoztak, hogy azért nem tudnak információt adni, mert éppen műszakváltás zajlik. Így a rokont ismét arra kérték, hogy telefonáljon később. „Végül este 10 órakor sikerült annyit kisajtolni egy nővérből, hogy a nagyapámnak tüdőgyulladása van, ezért felvették a COVID-osztályra. Azonnal letesztelték a vírusra,

de mielőtt kiderült volna az eredmény, befektették két másik beteg mellé”

– írta olvasónk, megjegyezve: a koronavírusszál meglehetősen érdekes, mivel a nagypapa március eleje óta nem lépett ki a házából. Erősen immunhiányos lánya miatt, akivel együtt él, szigorúbban tartotta a karantént, mint bárki más. A helyzeten azonban sajnos nem lehetett változtatni.

Mint ahogyan azon sem, ami szombaton történt. „

Ekkor a keresztanyám újra megpróbált telefonon érdeklődni az édesapja hogyléte felől, mondanom sem kell, sikertelenül”

– áll a levélben. Pedig ekkorra már a távoli családtagok is várták a fejleményeket legalább arról, hogy a koronavírus miatt van-e valami különleges teendő. Választ azonban egész nap nem kaptak. A kórházban azzal indokolták a bosszantó hallgatást, hogy a nővérek nem tájékoztathatnak senkit, ahhoz csak orvosnak van joga, aki viszont legközelebb hétfőn lesz elérhető.

A családnak végül majd két nap feszült várakozás után, vasárnap, egy egészségügyben dolgozó ismerősön keresztül sikerült telefont bejuttatnia az idős férfihoz, így azóta elérik őt.

„Az eset sajnos nem egyedülálló, egy nagyon sokrétű problémára világít rá”

– reagált a történtekre Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője, aki szerint az egészségügyi intézmény eljárása egyáltalán nem volt szabályos. Elmondta ugyanakkor azt is, hogy a levélíró által feszegetett kérdések ingoványos terepre vezetnek, a hatályos jogszabályok értelmében ugyanis személyes adatot a kórház nem adhat ki csak úgy bárkinek, telefonon pedig nagyon nehéz ellenőrizni a személyazonosságot. Emellett előfordulhat az is, hogy a beteg letilt bizonyos hozzátartozókat arról, hogy információkat tudjanak meg az egészségügyi állapotáról. Ezt is nehéz betartani telefonon keresztül.

„Alapvetően viszont az egész helyzet olyan, mintha fordítva ülnénk a lovon, hiszen egy ideális világban nem a hozzátartozónak kellene a kórházat üldöznie, hogy megtudjon valamit a hozzátartozójáról, hanem a kórháznak proaktívan kellene a rokonokat tájékoztatni arról, hogy éppen mi történik a beteggel, mi a diagnózis”

– magyarázta a szakértő.

A tájékoztatási kötelezettséget igen szigorú titoktartási szabályrendszer nehezíti az egészségügyben is. Ahogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség alól is kizárólag az ügyfél adhat felmentést, úgy az egészségügyi adatok, információk kiadására is csak az érintett, a kórházi kezelésben részesített személy jogosult. Sinka Tamás adatvédelmi jogász szerint a kórház vétlen lehet akkor, ha a beteg nem töltött ki olyan hozzájárulást, amelyben külön engedélyezi, hogy tájékoztassák az állapotáról a hozzátartozóit.

Az olvasói levél alapján felmerül továbbá a gyanú, hogy a telefonszámról, amelyet a mentők kaptak, nem tudták megállapítani, hogy kié, ezért inkább nem is használták.

Ettől függetlenül persze lett volna bőven lehetőség a rokonok és a kórház közötti kommunikáció helyreállítására, ami azonban a levél írója szerint több nap elteltével sem sikerült. Az üggyel kapcsolatban lapunk megkereste az érintett intézmény főigazgatóját is, de kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ. Ez nem meglepő, hiszen a betegekkel kapcsolatos ügyek várhatnak,

haláleset – visszafordíthatatlan tragédia – nem történt, minek hát az izgalom?

Vélhetően hasonlóan gondolkodnak a betegjogi képviselők is, legalábbis ha Erhardtné dr. Gachályi Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által életre hívott Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) osztályvezetőjének bürokratikus válaszából indulunk ki. A szakember az eset kapcsán csupán annyit közölt, hogy ha az érintett félnek bármilyen panasza van, akkor fordulhat az IJSZ területileg illetékes betegjogi képviselőjéhez, aki segítséget nyújt a betegnek, hogy megismerje a jogait, illetve ellátja a jogvédelmet is. Garanciát azonban ez még nem jelent semmire, miután a kormány által elrendelt, jelenleg is tartó veszélyhelyzet ideje alatt a betegjogokat erősen korlátozták. Erhardtné dr. Gachályi Anikó tájékoztatása szerint jelenleg az egészségügyi törvényben meghatározott betegjogok csak akkor és kizárólag olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet elleni védekezés eredményességét. Vagyis – magyarázta az osztályvezető – jelenleg egyedül a betegek emberi méltósághoz való joga nem korlátozható semmilyen mértékben.

Összességében tehát

a koronavírus-járványra hivatkozva az állam szinte minden jogukról lemondatja a betegeket, ha válságos az állapotuk, ha nem.

Azaz a különleges jogrend ideje alatt a betegek többek között nem választhatnak maguknak orvost, a műtéteik elvégzése halaszthatóvá vált, s ha kórházban fekszenek, akkor látogatókat sem fogadhatnak minden esetben.

Történetünk főszereplője is így járt, de szerencsére jól van. Az unokája elmondása szerint eddig két koronavírustesztet végeztek el rajta a COVID-osztályon, és – nem meglepő módon – mindkettő negatív lett. Az osztályról azonban egyelőre még nem távozhat, ahhoz a szobában fekvő két másik beteg negatív tesztjére is szükség lesz.