Tovább tépázzák a diplomáciai kart
Több nagykövet hazarendelésével újabb átalakítás vár a magyar diplomáciai karra, amely ugyanakkor az által megkérdezett korábbi diplomaták szerint már így is súlyos problémákkal küszködik. A politikai ejtőernyősök rontották a tapasztaltabb emberek által felépített hírnevet, az állandó változtatások pedig ahhoz vezettek, hogy egyre több olyan ember került pozícióba, aki nem mert kritikus véleményt mondani, és akkor sem "nyomta meg a vészcsengőt", amikor szükség lett volna rá.
Nem váratlan, az előző kormányváltások után megszokott gyakorlatba illeszkedő lépés az [origo] által megkérdezett diplomaták szerint, hogy nagykövetek sorának visszahívását tervezi a Külügyminisztérium. Martonyi János külügyminiszter június végén jelentette be, hogy összesen 15 nagykövetet hívnak vissza, másnap pedig a Népszabadság arról írt, hogy értesüléseik szerint a következő hónapokban még egyszer legalább ugyanennyi nagykövetcsere várható.
Martonyi, aki neveket nem közölt, azt mondta: a visszahívottak többségének lejárt a hivatali ideje, de vannak közöttük olyanok is, akikben megingott a bizalmuk. A külügyminiszter utóbbira példaként említette: volt olyan nagykövet, aki olyan miniszterelnöki anyagot terjesztett, amelyben a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét - azaz azóta miniszterelnökké választott Orbán Viktort - szélsőségesnek nevezik.
Nem muszáj előre szólni
A nagyköveteket az alkotmány értelmében a köztársasági elnök bízza meg és menti fel, de a döntés a külügyminiszter kezében van, ő tesz javaslatokat az államfőnek. A külszolgálat időtartama az erről szóló kormányrendelet szerint legfeljebb négy év lehet, amelyet további maximum egy évvel lehet meghosszabítani. A rendes visszahívás a megbízás lejártának naptári évén belül bármikor megtörténhet.
Az azonnali visszahívás jogszerű indoka lehet fegyelmi eljárás, alkalmatlanság, átszervezés, létszámleépítés, de akár "különösen fontos szolgálati érdek" is. A közös megegyezéses megszüntetésről vagy áthelyezésről a vonatkozó kormányrendelet szerint a kihelyező "lehetőleg hat hónappal" korábban küld írásos értesítést az érintettnek. Ez a szabály azonban a gyakorlatban, a "lehetőleg" szó használata miatt nem garancia semmire, kötelező ereje nincs.
"Nem igazán csodálkozhatnak"
Egy, a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérő korábbi nagykövet pénteken az [origo]-nak azt mondta: a misszióvezetők külszolgálata különösebb indoklás nélkül is befejezhető, és akik egyértelműen politikai kinevezettek, azok nem igazán csodálkozhatnak azon, ha elmozdítják őket kormányváltáskor.
Az egykori nagykövet szerint az ő esetükben sokszor a leváltás szakmailag is indokolt, mivel a külügyön "kívülről beeső politikai ejtőernyősök sajnos néha a viselkedésükkel vagy egyik-másik döntésükkel nem mindig tudják a diplomata szakma hírnevét öregbíteni".
A fő probléma az, hogy Magyarország nem alakított ki egy olyan rendet, hogy kik mennek és kik maradnak kormányváltás idején, és ebben egyforma felelőssége van a különböző kormányoknak - mondta az [origo]-nak egy másik, szintén neve elhallgatását kérő egykori nagykövet, aki korábban egy vezető NATO-ország fővárosában teljesített szolgálatot. Szerinte a most jellemző esetlegesség helyett a tisztességes megoldás az lenne, ha lefektetnék: bizonyos - de nem az összes - nagyköveti helyek esetében kormányváltáskor az új kormány saját joga eldönteni, hogy új embert küldenek-e oda. "Nem lehet állandóan megtépázni egy diplomáciai kart. A nagyköveti rang a pálya csúcsa, ha a pálya csúcsán lévő pozíció presztízsét nem védik, akkor nagyon nehéz komoly eredményeket elérni" - mondta.
