Tovább robog a gasztrobiznisz, de kevesebb szereplővel
Úgy látszik, a gasztronómia iránti érdeklődés nem lanyhult az elmúlt években, és mind a külföldi turisták, mind a hazai lakosság egyre több pénzt hagy az éttermekben és az egyéb vendéglátó-ipari egységekben – összegez Hantos Zoltán, az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere. A szektor összárbevétele 2015-ben 387 milliárd forintról 457 milliárd forintra emelkedett. Ilyen mértékű növekedésre nem volt példa az elmúlt években. Ugyanakkor még mindig a vendéglátás számít az egyik legkockázatosabb szolgáltatási ágnak, amit a veszteséges vállalkozások magas aránya is jól mutat. 2013-ban a veszteséges cégek aránya a szektoron belül 35,9 százalékon állt, 2014-ben 33,1 százalékon, és 2015-re lecsökkent 31,6 százalékra. A kedvező tendenciát azonban árnyalja, hogy 2013–2015 viszonylatában, 143 céggel kevesebb működik a szektorban. Az idei évben pedig tovább csökkent a piaci szereplők száma, jelenleg 16 839 ilyen vállalkozás van Magyarországon.
Hasonlóan a hazai céges struktúra egészéhez, az éttermi vendéglátás területén is nyomasztó a főváros túlsúlya. Jelenleg a működő cégek 39,6 százaléka Budapesten végzi tevékenységét; a veszteséges cégek aránya esetükben az országos átlagnál némileg kedvezőbb, 26,5 százalékos. Ennek oka elsősorban az, hogy a budapesti vendéglátóhelyek kevésbé kitettek a viszonylag rövid nyári szezon okozta hektikus forgalomnak, mint például a balatoni és más vidéki éttermek.
Az ágazatot sújtó munkaerőhiány egyelőre nem látszik a hivatalos cégadatokban. Az érintett vállalkozások alkalmazotti létszáma 2013-ban 68 761 fő volt, ami 2015-re 75 191 főre emelkedett, idén pedig 77 845 fő alkalmazottról számoltak be a vállalkozások. Valószínű azonban, hogy ennek oka az, hogy a fokozott munkaügyi ellenőrzéseknek köszönhetően sok vendéglátó cég bejelentette az eddig feketén foglalkoztatott munkavállalóit, és a munkaerő-elvándorlás is azok körében terjed el nagyobb számban, akiket eddig sem hivatalosan foglalkoztattak, hanem elsősorban nyáron, szezonális jelleggel feketén vállaltak konyhai kisegítői vagy felszolgálói munkát valamelyik étteremben vagy büfében.
A szektor jövőbeli teljesítményét a turizmus fejlődése, a belső fogyasztás alakulása és a szektor munkaerő-problémájának lehetséges megoldása fogja meghatározni. A 2017-ben életbe lépő új cafeteriaszabályozás, a SZÉP-kártyán belül vendéglátásra költhető összeg (évi 150 000 forint), a rekreációs éves keretet (450 000 forint évente) meghaladó részére eső adóterhének 34,51 százalékról 49,56 százalékra emelésével biztosan nem fogja a keresletet bővíteni. Ugyanakkor amennyiben a jövőre prognosztizált reálkereset-növekedés tényleg megvalósul, akkor a 2017-es évet még jobb eredményekkel zárhatja majd az ágazat – zárta elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
