Tóth József: „Angyalföldért, a hazáért!”

Legfontosabb feladatnak a szavazók mozgósítását tartja Tóth József. A felmérések szerint ugyanis az érintettek 83 százaléka tudja, hogy lesz második forduló, de a gyakorlati tapasztalat mást mutat.

– Amikor kitelepülünk, beszélgetünk az emberekkel, kiderül, hogy bizony nincsenek képben – mondja. – Még általam tájékozottnak hitt ismerőseimtől is kaptam dísztáviratot az első forduló után, és sokan megállítottak, gratuláltak, hogy jól van, nyertél, nyertünk. Pedig a második fordulón dől el minden! Az nyer, aki többet tud mozgósítani a saját falkájából. Ráadásul ismert jelenség a „győzteshez húzás”, úgyhogy izgulhatunk, hogy ez ne lépje át azt a limitet, amivel esetleg bajba kerülhetünk.

Kihívója, a fideszes Spaller Endre hét végi zenés-táncos kampányzárójának a fő szlogenje ez volt: „Angyalföld nem lehet ellenzékben.” Már miért ne lehetne?

– Ez a kijelentés olyan demokráciafelfogást tükröz, amelyet én nem tartok jónak. Nem hallottam ilyesmit sem a négy, sem a nyolc évvel ezelőtt a kampányban, holott lehetett volna akkor is mondani. Tudtommal az önkormányzatok támogatásuk egy részét normatív alapon kapják, a másik része valamilyen pályázati forrás. Nem hiszem, hogy külön normatívát készítenek Debrecennek, Karcagnak, Miskolcnak vagy a XIII. kerületnek. Nem hiszem, mert az már nem demokrácia volna. Így tehát nem hiszem, hogy emiatt valamilyen hátrány érhetné a kerületet. Másrészt megértük mi már 1998 és 2002 között, hogy más színű volt a kormányzat, mint ami az önkormányzatunk. Most, az elmúlt időszakban pedig ugyanúgy kaptak fejlesztési forrásokat a fideszes önkormányzatok is, elég, ha Debrecen példáját említem.

Tóth József – aki Angyalföld polgármestere is – nem tervez a fideszeshez hasonló zenés-táncos, pattogatott kukoricás, vattacukros kampánybanzájt. (Beszámolónkat ellenfele performanszáról

IDE KATTINTVAolvashatják!) Csapata más módszert választott: negyven helyen települtek ki a kerületben, ezeken a pontokon és szórólapokon juttatják el üzenetüket az állampolgárokhoz. Felhívják a figyelmet arra, hogy van második forduló, és megpróbálják „megmozgatni” a lehetséges szavazókat.

Tóth József a szocialisták fővárosi listáján 20. hely körül van, országoson a 41. körül. Nem számolgatja, hogy ez elegendő-e a listáról való bejutásra. Ő egyéniben, Angyalföldön szeretne győzni. Mindenesetre nem volt túlzottan gáláns vele az MSZP a listák összeállításakor. Most, az első forduló után kiderült, ő a legsikeresebb képviselőjük, egyedül csak ő várja első helyen a második fordulót. Vajon szabadkoznak-e most a listaállítók?

– Úgy ítélem meg, hogy ez mindig egy pártnak a belső ügye – mondja Tóth József. – Egy ilyen listaállítás belső viszonyokat tükröz. Evvel kapcsolatos álláspontomat és kritikámat elmondtam múlt év májusában a budapesti küldöttértekezleten, utána pedig magamban tartottam, nem üzengettem, mert az nem az én stílusom. Úgy gondolom, hogy a mostani eredmény, ami, szeretném hangsúlyozni, még nem végeredmény, a mi XIII. kerületi módszerünket igazolja. Én nem a párton belül szeretnék győzni, hanem a lakosság körében. Néhány küldött „mandátumát” könnyen meg lehet szerezni, de negyvenezer lakost, választót nem lehet félrevezetni.

Angyalföldért, a hazáért! – legtöbbször ezzel fejezte be mondandóját a kampány alatt…

– A túlhatalom ellen kell, hogy az ellenzéknek megfelelő súlya legyen a parlamentben. Mert bizony akik most hatalomra kerülnek, saját maguk határozzák meg az ellensúlyukat is. Ez nem jó, ez kísértetiesen hasonlít az 1990 előtti időszakra. Gondoljunk bele: ők határozzák meg a gyülekezési, a sajtó-, az egyesülési és a párttörvényt, az alkotmánybíróság tagjait, az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos törvényt, az ÁSZ elnökét és így tovább. Mindehhez nagyon nagy és elkötelezett politikai kultúra szükségeltetne, ám nem ezt tapasztaltuk 1998 és 2002-között.

A szavazókerület egyre nagyobb részét kitevő újonnan beköltözöttek nem tudják, mekkora fejlődésen ment át Angyalföld. Én magam bel-Budáról kerültem ide 15 évvel ezelőtt, és bizony akkor nagy sokk volt a váltás. Azóta viszont végigkövethettem egy hatalmas, más kerületekben nem tapasztalható fejlődést. Az újak ezt nem értékelik.

– Sokan óvtak engem attól, hogy a kerület ilyen lendületesen fejlődjön, azt mondták: ezzel politikailag ártasz önmagadnak. De úgy gondolom, hogy ezen felül kell emelkedni, és a városrész fejlődését kell előtérbe helyezni. Mi folyamatosan próbáljuk az új beköltözőket XIII. kerületivé tenni. Ehhez a leghatékonyabb eszköze a színvonalas szolgáltatás a városüzemeltetés terén, legyen az zöld felület vagy úthálózat; a bölcsődei-óvodai ellátás területén vagy az iskolai ellátásnál. Örülök neki, hogy ma már bölcsődét, óvodát kell nyitni. A 2000-es évek elején 630 gyerek született itt évente, ma 1140. Az az egészségügyi ellátást, amit biztosítani tudunk, Rómától Párizsig megállja a helyét. Ma az állampolgárok vagyonának nagy részét a lakás jelenti, az ingatlanvagyon. És a recesszióig, 2008 októberéig ez a vagyon évente 4-6 százalékkal gyarapodott a kerület felértékelődéséből, versenyképességéből, tőkevonzó képességéből adódóan.

Angyalföld még mindig munkáskerületként él a köztudatban, „Kádár János örökös választókerületeként”, holott hol van itt már működő gyár? Ön régi motoros, de nem az a tipikus munkáskáder. Hány diplomája is van? Négy? Öt?

– Öt. 2002 előtt fogalmaztam meg, hogy a XIII. kerületben a korábbi tradicionális elemek a minimálisra csökkentek. Ezt párton belül is nehezen veszik figyelembe, mert mondták: Neked könnyű. Ott, ahol 2002 óta megépült 15 ezer lakás, és ez minimum 30 ezer állampolgár beköltözését jelenti, már nem beszélhetünk tradicionális elemekről. Igaz, valamennyi megmaradt, de nekünk az előbb említett szolgáltatásokat ahhoz kell igazítani, ahogy a lakosság száma és összetétele változik. A bölcsődékről, óvodákról már beszéltem. Felmérésünk szerint az új beköltözőknek több mint a háromnegyede naponta rákapcsolódik az internetre. Elsők voltunk az elektronikus szolgáltatásban az ügyfélszolgálaton, az okmányirodán, elsőként kapcsolódtunk az ügyfélkapuhoz. Ez mind-mind azt szolgálja, hogy az itt lakók jól érezzék magukat. Vagy: tudjuk, hogy megváltozott az emberek munkarendje, ezért ösztönöztük, hogy ehhez igazodjék a közlekedés és az üzletek nyitva tartása. Érezni kell, hogy mi a lakosság igénye, és azt kell nagy alázattal szolgálni.

Sok egyéni képviselő nem ott lakik, ahol indult. Nemhogy nem abban a kerületben, de még nem is azon a településen. Ön viszont virtigli angyalföldi.

– Mindenütt megszólítanak, a bevásárlóközpontban, a piacon, úgyhogy szinte mindenütt „fogadóórát” tartok. Volt ennek nagyon vicces oldala is. Amikor a szociális segélyt még nem utaltuk, hanem készpénzben fizettük, sokszor a lakásom előtt vártak, mondták, hogy főnök, akkor kérjük, itt, most tessék kifizetni. Persze zsebből nem lehetett, de hozzátartozott a miliőhöz. Én azt szoktam mondani, hogy szövetséget a XIII. kerülettel és benne Angyalfölddel kötöttem 16 évvel ezelőtt. Sőt, még korábban is, hiszen itt születtem, az egyetemi és főiskolai tanulmányaimon kívül minden munkahelyem itt volt a kerületben, itt születtek, itt élnek a gyermekeim, idevaló a feleségem családja is. Ezért úgy gondolom, érzem és értem ezt a „vidéket”. Az én vérem piros-kék. Megadatott, hogy 1997 és 2001 között a Vasas labdarúgó szakosztályát vezethettem, de előtte és azóta is, amikor csak tehetem, ott vagyok a Vasas mérkőzéseken, nemcsak a focimeccseken. A kerület segítette a Vasast: az egyesület 1,6 milliárdhoz jutott azzal, hogy a földhasználati jogot megszerezte, és így értékesíteni tudta a Béke úti területet. Ebből építették meg például a műfüves pályákat. A mi sportkoncepciónk lényege egyébként az, hogy támogatjuk a diáksportot, a szabadidősportot és az utánpótlás-nevelést, a professzionális sport finanszírozását azonban a piacnak kell megoldania.

Pásztor Magdolna interjúját Tóth Józseffel a 168 Óra Online Rádióból

IDE KATTINTVAhallgathatja meg!