"Totális ostobaság" a Fidesz trianonos javaslata

A javaslat támogatása aligha kérdéses, ráadásul korábban a Lehet Más a Politika (LMP), és a Jobbik is közölte, támogatják a Kövér László és Semjén Zsolt által jegyzett beadványt. A Fidesz-KDNP szerint gesztusuk hozzájárulhat "a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez". Az irat azonban szokatlan felütéssel indul, a bevezetőben Istent a történelem urának nevezik: "Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében (...) a következő törvényt alkotjuk..." - szól a preambulum.

A parlamentben egyedül az MSZP bírálta a javaslatot, szerintük az az Európai Unión kívül elképzelt politikát fogalmaz meg, és nem az összetartozást, sokkal inkább a kirekesztést jeleníti meg már azzal is, hogy különbséget tesz vallásos és nem vallásos emberek között. A párt kiemelte: nem szavazzák meg a beadványt. Szintén éles kritikát fogalmazott meg a

Népszavának nyilatkozó történész. Ripp Zoltán maga is olvasta a szöveget, és "kifejezetten kártékonynak", értelmetlennek tartotta azt. Semmi másra nem alkalmas, mint hogy a térség nemzetiségei közti feszültséget szítsa - fogalmazott a történész. A gesztus szerinte egyenes folytatása annak a "sérelmi romantikus" hozzáállásnak, ami nem segíti, hanem akadályozza a traumák feldolgozását. A történész maga sem értette, miért hivatkoznak Istenre a szövegben. "Istennek semmi keresnivalója egy törvényjavaslatban, pláne, hogy az történelmi kérdést érint" - mondta. A beadvány elejét is "totális ostobaságnak" nevezte, mert szerinte "ha valaki hisz abban, hogy Isten a történelem ura, akkor nem érthető, miért ne fogadná el Isten akarataként, ami történt a történelemben, így Trianont is".

Trianon 90. évfordulójával kapcsolatban korábban Schmitt Pál házelnök indítványozta, tartsanak aznap emlékülést a parlamentben. A múlt héten Sólyom Lászlót is felkérte, mondjon beszédet akkor, amire a köztársasági elnök igent mondott. Általában az államfő saját döntése, miért vállal el bizonyos szerepléseket, erre a kérdésre nincs "hivatalos indoklás" - mondta lapunknak Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője. Rámutatott: az államfő ötéves elnökségét végig kísérte a határon túli magyarokkal kapcsolatos aktív szerepvállalás, így döntését bizonyára ez is meghatározta. Több nyilatkozatot fogalmazott meg a témával összefüggésben, amelyek tartalmából talán lehet következtetni arra is, milyen értékek mentén tartja majd meg a beszédét - tette hozzá. A trianoni emlékülés után pénteken, miként azt a Fidesz közölte, a Bazilikában ökumenikus istentiszteleten vesznek részt, ahol a történelmi egyházak képviselői mondanak beszédet - számolt be a Népszava.