Magyarország többet veszít a multiadó elkaszálásával, mint nyer
Magyarország megvétózta az Európai Unióban, hogy a multinacionális cégek itthon 9 százalékos társasági adója 15 százalékra nőjön, de nem biztos, hogy ez valóban jó nekünk.
A magyar vétóval immár bizonyos, hogy egyelőre nem lesz egységes globális minimumadó az Európai Unióban. Az Orbán-kormány lépése szembemegy 26 másik uniós kormányéval, emiatt az ország jóval többet veszíthet, mint amit nyer az alacsony társasági adókulcsaival, de még kiderülhet, hogy az aggódóknak volt igazuk – írja a Népszava.
A minimumadó egy kicsit téves megfogalmazás, helyesebb lenne azt globális multiadónak nevezni, ugyanis az csak a nagy multinacionális cégekre vonatkozna, amelyek a világon mindenütt minimálisan 15 százalékos nyereségadót fizetnének – ez ma Magyarországon csupán 9 százalék.
A Pénzügyminisztérium (PM) számításai szerint azonban – a számos kedvezmény miatt –, idén ténylegesen a profit 5,7 százalékát, jövőre pedig már csak annak 5,4 százalékát fizetik meg.
A multik esetében ennél is alacsonyabb lehet ez az arány, akár a ténylegesen befizetett adó a nyereség egy-két százalékára is lefaragható, ha jól alkuszik az adott multicég.
De nemcsak a Magyarországon megtelepedett német, kínai, dél-koreai multik fizetnek minimális társasági adót, hanem a nagy digitális cégek is, úgymint a Google, a Facebook, az Amazon.com, a Booking.com, ez eddig is sokkal jobban csípte a kormányok szemét. Ezen cégek a tevékenységüket, adózásukat jellemzően olyan adóparadicsomokba optimalizálták, mint például Írország, ahol alacsony volt az adókulcs, így az egész világon megtermelt profitot néhány százalékos adó befizetésével kvázi tisztára mosták. A digitális cégek teljesen legális adóoptimalizációjának megakadályozása azért nem sikerült éveken keresztül, mert az USA kormánya ennek ellenállt. Ez a helyzet azonban megváltozott Joe Biden elnök színre lépésével, mivel ő támogatta ezen jellemzően amerikai tulajdonú digitális cégek adóztatását, amivel végső soron ezzel az az USA bevételeit is növelné, ám végül ebből kihátráltak és a minimumadó egyre inkább a termelő cégekre vonatkozna.
Ebben a helyzetben az alacsony társasági adója miatt Magyarország versenyhátrányba kerülne a 15 százalékos globális elvonás bevezetésével – ezért a magyar kormánynak nem érdeke a minimumadó bevezetése, akkor, amikor az itt működő multik más adókat is megfizetnek – mondta Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint van igazság azokban a felvetésekben, hogy az EU túlságosan előreszaladt a jogalkotásban, hiszen egy őszi republikánus fordulat esetén az USA valószínűleg kihátrálna a globális minimumadó mögül.
Ugyanakkor a javaslatot az unió másik 26 kormánya támogatta, így olyan kép alakul ki, mintha csak a magyar kormány tudna féléves távlatokban gondolkodni, s ez önmagában is elgondolkodtató – fogalmazott Karsai Gábor. Az is valós érv, hogy a 15 százalékos adó a magyar adórendszerben emelést jelentene, ez pedig rontaná magyar kormány által a hazai adórendszerről kialakított képet. Ám ezen megfontolások mellett szempont lehetett, hogy a kormány a globális minimumadó megfúrásával üzen az Európai Unió vezetőinek, hogy ha kell kész más ügyekben is vétózni. Az Orbán-kormány az elmúlt hónapokban elszigetelődött az EU-ban, így az egyetlen lehetősége az ehhez hasonló szurkálások – írja a lap.
(Kiemelt képünk: Orbán Viktor miniszterelnök szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. június 14-én. MTI/Balogh Zoltán)
