Több tízezer magyar ember megélhetését veszélyeztetik az állatvédők
- Az Állatvédelmi Tanácsadó Testület (ÁTT) a piacfelügyeleti szervek figyelmébe ajánlja "azt az alapítványi tevékenységet, amellyel (...)egy egész mezőgazdasági ágazatot tesznek, tettek lehetetlenné, veszélyeztetve több tízezer magyar ember megélhetését" - közölte dr. Berey Attila, a grémium elnöke szerdán az MTI-vel.
Az ÁTT annak kapcsán foglalt állást, hogy a szentesi baromfifeldolgozó Hungerit Zrt. kénytelen volt leállítani a hízottáru feldolgozását szeptember 1-jével a Négy Mancs állatvédő alapítvány nyomására, és emiatt az év végéig csaknem kétszáz dolgozót el kell bocsátania. A Négy Mancs Alapítvány kampányt indított a szentesi cég ellen, hogy hagyjon fel a hízottliba- és -kacsa-comb, illetve -mell, valamint a libamáj előállításával. Emellett feketelistára tette a Hungeritet, hogy a nemzetközi áruházláncok ne rendeljenek tőlük kényszertömött jószágokból előállított élelmiszereket.
A közleményben olvasható: a testület "helyesli a tömés feltételeinek ellenőrzését", s egyetért azzal, hogy ott, ahol ez nem a szabályoknak megfelelően történik, tiltsák azt meg, és büntessenek is. "
"Az állatvédő szervezetek ezen a területen találják meg helyüket, (...) tájékoztassák az eljárásra jogosított hatóságokat a szabálytalanságokról, és ellenőrizzék az intézkedések eredményességét" - fogalmaz az ÁTT közleményében.
A testület a piacfelügyeleti szervek figyelmébe ajánlja azt az alapítványi tevékenységet, amellyel nem a szabálytalanul eljárókat, hanem egy egész mezőgazdasági ágazatot tesznek lehetetlenné, veszélyeztetve ezzel több tízezer magyar ember megélhetését. "Az általuk kifogásolt hízott állatok termékein túl, a nevesített magyar cég(ek) egyéb árucikkeinek bojkottálására szólítanak fel, miközben más országok hasonló víziszárnyas- termékeit ajánlják az élelmiszerforgalmazók figyelmébe" - teszik hozzá.
Az ÁTT emlékeztet arra, hogy az állatkínzásról szóló magyar törvény nem nevesíti a kacsa- és libatömést, a hízott máj előállításainak szabályait ismertető FVM-rendelet pedig kimondja, hogy csak egészséges, jól fejlett állat tömhető.
Ezeket az előírásokat a testület szakmailag megalapozottnak tartja. A megfelelő technológiával, kíméletesen végrehajtott tömés nem jelent a vízibaromfiak számára több kockázatot, mint más állattartási technológiák, s ennek Magyarországon is évszázados hagyományai vannak - fogalmazott a testület elnöke.
Az Állatvédelmi Tanácsadó Testület a legmagasabb szintű, hazai állatvédelmi szakértői testület, tagjai a tudományos, oktató, szakmai, civil és érdekvédelmi szervezetek által kijelölt személyek. A grémium létrehozásáról az 1998. évi XXVIII. törvény rendelkezett.