Több gyerek, nagyobb ellenállás
A befogadóállomásokkal együttműködve Debrecenben, Bicskén, Budapesten és Győrött hét köznevelési intézményben, négy iskolában és három óvodában integrálva, a magyarokkal együtt oktatják a menekültek gyermekeit.
– Nincs ebben semmi új, évek óta így van. A debreceni Csapókerti Általános Iskola például régóta befogadja és tanítja őket. Mindenhol, ahol menekülttábor van, az állam dolga megszervezni, hogy a tanköteles korú gyerekek iskolába járhassanak, a kisebbek pedig óvodába – nyilatkozta a 168 Órának Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke. – Persze ha rövid ideig tartózkodik Magyarországon egy család, ez a kérdés fel sem vetődik. Ellentétben – mondjuk – egy itt élő kínai kisiskolással, az egyik tipikus probléma épp az, hogy a migráns gyerekek körében nagy a fluktuáció. Ráadásul a tanításuk sok plusz feladatot jelent a pedagógusoknak, miközben az egyik legnagyobb kihívás a nyelvtudás hiánya. De háborús övezetből érkező gyerekek között volt olyan is, aki még soha nem járt iskolába.
– Azaz a magyar sztenderdek szerinti az oktatási rendszerben nem is tudott volna részt venni, mert nem volt képes bekapcsolódni az osztály munkájába. Ezért a rendszer a maga rutinjával és szabályaival hatalmas kihívás számára. Az átélt traumák is gyakran hatással vannak a viselkedésükre. Ezért a pedagógusoknak külön programokat szerveznek az ilyen helyzetek kezelésére. 2012-13-ban például rengeteg koszovói menekült gyerek érkezett a debreceni iskolákba, ahol ezután a fogadókészség visszaesett. Őket ugyanis problematikus gyerekeknek tekintik, és minél több van belőlük egy osztályban, annál nagyobb az ellenállás – tette hozzá Pardavi Márta.
