Több ezer külföldi jött Magyarországra „egyéb célból” azóta, hogy véget ért a Rogán-féle kötvényprogram
A letelepedésikötvény-program megszüntetése óta egyre több olyan külföldi rendelkezik Magyarországon való tartózkodásra jogosító okmányokkal, akik esetében nem lehet tudni, hogy pontosan milyen alapon jutottak hozzá ezekhez - írja 444-en is megjelent cikkében a Direkt36.
Az elmúlt két évben a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal több mint 9 ezer embernek adott tartózkodási engedélyt „egyéb célból” megjelöléssel. Ebbe a kategóriába elvileg sok minden beleférhet az ingatlanvásárlástól a nyelvtanuláson át a családfakutatásig. A hivatal ugyanakkor azt állítja, nincsenek statisztikai adatai arról, hogy konkrétan milyen indokokra hivatkozva kaptak ezek a jelentkezők magyar papírokat.
Az ilyen engedélyek száma feltűnően megugrott az után, hogy az Orbán-kormány 2017-ben lezárta a sokat támadott letelepedési kötvényprogramját, amelynek keretében éveken át pénzért kaptak külföldiek tartózkodásra jogosító papírokat. Míg tavalyelőtt még mintegy 3724-en kaptak „egyéb célból” tartózkodási engedélyt, addig 2018-ban már 5413 külföldi szerzett így papírokat.
Tavaly Iránból érkeztek a legtöbben ilyen módon (1223 fő), őket követték a kínaiak (881 fő), amerikaiak (716) és oroszok (460). 2015 és 2017 között azonban 20 olyan külföldi is kapott egyéb típusú letelepedési engedélyt, akinek az állampolgársága ismeretlen a BMH adatai szerint.
Míg a kötvényvásárlás esetében szinte automatikusan jártak a magyar papírok, a kötvény nélküli jelentkezők esetében a BMH mérlegelésen múlik, hogy ki kaphat egyéb célú tartózkodási engedélyt, mondta a Direkt36-nak három névtelenséget kérő ügyvéd, akik évtizedek óta foglalkoznak külföldi állampolgárok letelepedésével. – Ez egy Jolly Joker lehetőség, bármi lehet az egyéb cél mögött – mondta egyikük.
Egyéb típusú tartózkodási engedélyt ígértek azok a kínai és vietnami reklámok is, amelyek röviddel a 2018-as választások után jelentek meg, és egy új, ingatlanalapú bevándorlást hirdettek. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azonban akkor azt közölte, hogy a „program egyszerűen hazugság”. Ha hivatalos kormányzati program nincs is, a törvény nem zárja ki, hogy valaki az ingatlanvásárlásaira tekintettel igényeljen egyéb típusú tartózkodási engedélyt, mondta a Direkt36-nak nyilatkozó egyik ügyvéd.
Ami a kötvényprogramot illeti, annak az ötlete Rogán Antal fejéből pattant ki még 2012-ben. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője akkor még az Országgyűlés gazdasági bizottságának az elnöke volt, elképzelése pedig hivatalosan arról szólt, hogy külföldiek magyarországi letelepedési engedélyt kaphattak, ha eleinte 250, aztán 300, utána pedig 350 ezer euróért (átszámítva hozzávetőlegesen 110 millió forintért) jegyeztek a letelepedési kötvényből. Ez sok, főleg távol-keleti üzletember számára joggal tűnhetett vonzó lehetőségnek, a nem túlságosan drága kötvényjegyzés fejében ugyanis az egész Európai Unióban szabadon mozoghatnak, alapíthatnak cégeket és köthetnek üzleteket. Arról nem is beszélve, hogy a futamidejének lejártával Magyarország mindenkinek visszafizeti a 350 ezer euróját, hiszen államkötvényről van szó, amellyel egy-egy kötvényvásárló a magyar államnak adott hitelt. 2017 decemberében derült ki, hogy Rogán Antal és a rejtélyes miniszterelnöki tanácsadó, Habony Árpád ügyvédje tízmilliárdot, Fidesz-közeli cégek 155 milliárdot szakítottak a letelepedési kötvényeken, a magyar adófizetők viszont 17,5 milliárdot buktak.
